Bukarest és Varsó ellenzi, hogy a jogállamiság megléte alapján utalják az uniós forrásokat

Az Európai Unió alapelveinek goromba megsértése lenne, ha az uniós pénzalapok odaítélését feltételekhez kötnék – mutatott rá Teodor Meleșcanu román külügyminiszter csütörtökön, miután Jacek Czaputowicz lengyel külügyminisztert fogadta Bukarestben.

A két tárcavezetőt közös sajtóértekezletükön arról a brüsszeli javaslatról kérdezték, miszerint az unió 2020 után a kohéziós alapok szétosztását a jogállamiság alapelveinek betartásához köthetné.

Czaputowicz rámutatott: a kohéziós politika és a közös agrárpolitika nem valami „jótékonysági” gesztus, hiszen az uniós pénzalapokhoz minden tagállam, köztük Románia és Lengyelország is hozzájárul. Az MTI beszámolója szerint a lengyel külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy Brüsszel a tagállamokkal folytatott vitáiban kettős mércét próbál alkalmazni.

Czaputowicz úgy vélekedett: nem csak Magyarország állna ki Lengyelország mellett, ha napirendre tűznék az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, Lengyelországgal szemben megindított eljárás ügyét a tagországok kormányait tömörítő tanácsban.

A lengyel diplomácia vezetője szerint azonban több tagország szeretné elkerülni, hogy szavazásra bocsássák a kérdést, ezért Lengyelország egyelőre nem kért Romániától sem segítséget. Hozzátette, a bukaresti tárgyalásokon nem volt szó arról, hogyan voksolna Románia, ha Lengyelországot uniós szavazati joga felfüggesztésével próbálnák büntetni a jogállamiság megsértésére hivatkozva. „Én csak arra kérem partnereimet, köztük Meleșcanu miniszter urat is, hogy tárgyilagosan viszonyuljon a kérdéshez, és a mi érveinkre is figyeljen, ne csak az Európai Bizottságra, amely szerintünk igazságtalan velünk szemben, és nem mutatja be korrekt módon a tényeket” – mondta a lengyel diplomácia vezetője.

Arra a kérdésre, hogy mit tenne Lengyelország, amennyiben Románia – amelyet múlt héten az EB vezetői arra figyelmeztettek, hogy ne hozzon az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető intézkedéseket – hasonló helyzetbe kerülne, Czaputowicz azt mondta: országa a térség más államait is megvédi, ha azt tapasztalja, hogy Brüsszel nem megfelelően viszonyul hozzájuk. A lengyel külügyminisztert Klaus Johannis államfő is fogadta Bukarestben, akivel a két ország stratégiai partnerségéről és egyre szorosabb katonai együttműködéséről folytatott megbeszélést.

A napokban Corina Crețu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa megerősítette: Brüsszel a jövőben a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartásához kívánja kötni a tagországoknak szánt uniós támogatásokat.

A román politikus keddi bukaresti látogatása alkalmából az Europa FM kereskedelmi rádiónak adott interjúban beszélt a tervezett feltételrendszerről. Crețu szerint a szabályozás leghamarabb 2020-ban léphet hatályba, jelenleg azonban nem lehet a jogállamisághoz kötni az EU-s alapokat.

Az uniós biztos felidézte, egy német lap nemrég elmarasztalta amiatt, hogy a lengyelországi hatóságok „túlkapásai” dacára jóváhagyta a varsói metró bővítésének támogatásáról szóló projektet. „Jelenleg semmiféle törvényes alapom nincs arra, hogy ne utaljak ki uniós forrásokat. Tehát ha elutasítottam volna a pályázatot, és Varsó az európai bírósághoz fordul, megnyerné a pert” – hívta fel a figyelmet Crețu, hozzátéve, ellenzi a brüsszeli elképzelést. Amely többek között Románia számára intő jel: Jean-Claude Juncker, az EB elnöke és Frans Timmermans, az EB első alelnöke egy héttel ezelőtt közös nyilatkozatban hívta fel Bukarest figyelmét, hogy az uniós kormány aggodalommal figyeli az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos romániai fejleményeket.

{K1}