Nem vettek tudomást Bukarestben Juncker figyelmeztetéséről

Balogh Levente 2018. február 01., 16:52

Kizárólag a pozitív oldalát hajlandóak meglátni a bukaresti illetékesek Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerdai, a romániai igazságügyi rendszer és az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosításait érintő nyilatkozatainak.

Teodor Meleşcanu külügyminiszter Fotó: MAE

A román külügyminisztérium közleményben reagált Juncker nyilatkozatára, amelyben az EB-elnök azon kijelentését emeli ki, miszerint az elismerte a romániai demokratikus és alkotmányos intézmények képességét arra, hogy az európai értékek szellemében önálló döntéseket hozzanak, megteremtve ezzel a kiegyensúlyozott párbeszéd feltételeit.

A magas rangú európai illetékes üzenetéből kiderül, hogy Romániának jogában áll csatlakozni a schengeni övezethez, mint ahogy az is, hogy az Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmus (CVM) ajánlásai teljesíthetőek a jelenlegi bizottság 2019-ben lejáró mandátumának lezárultáig”

– áll a a külügyi közleményben.

Teodor Meleşcanu külügyminiszter csütörtökön ugyanakkor arra a felvetésre, hogy Brüsszel a jogállami normák betartásához kötheti az uniós támogatások folyósítását, leszögezte: az az EU alapszerződésének és alapelveinek durva megsértése lenne.

Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus és a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) elnöke is

Juncker „meleg szavait” méltatta, és Románia barátjának nevezte Junckert.

Közölte: kész találkozni és tárgyalni az uniós illetékesekkel. Mindazonáltal aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben „a valóságnak nem megfelelő kép alakult ki az igazságügyi törvények módosításai kapcsán.

Mint megírtuk, Juncker valóban méltatta a jogállamiság terén elért romániai eredményeket, kijelentve: az országban működik a jogállam, ugyanakkor leszögezte: Brüsszel nem engedi, hogy Románia visszaforduljon a megtett úton, ha pedig a romániai igazságügyi törvények abban a formában maradnak, ahogy a parlament elfogadta őket, az EU másképp közelíti meg majd az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem eredményeinek figyelemmel követéséről szóló Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmus lezárásának és Románia schengeni csatlakozásának kérdését.

{K1}

Amúgy a PSD-ALDE koalíció a jelek szerint nem kíván meghátrálni: a csütörtökön elkezdődött tavaszi parlamenti ülésszakban legfőbb célkitűzései között a büntető és a közigazgatási törvénykönyv, valamint a hírszerző szolgálatok működését szabályozó törvények módosítása is szerepel.

Nem túl rózsás a jogállamiság helyzete

Románia 113 megvizsgált ország közül a 29. helyen áll a jogállamiság szilárdságát tekintve a World Justice Project nevű „független, multidiszciplináris” szervezet csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérése alapján. A felmérés során minden vizsgált országban ezer személyt kérdeztek arról, milyen megszorításokkal korlátozzák a kormány hatalmát, milyen a korrupció helyzete, mennyire nyitottan és átláthatóan működik a kormány, mennyire tartják tiszteletben az alapvető jogokat, mennyiben szavatolják a törvényes rendet és a biztonságot, mennyire korrektül alkalmazzák a törvényeket, és milyen a polgári és a büntetőjogi helyzet. Az első helyen Dánia áll, a további sorrend: Norvégia, Finnország és Svédország. Az utolsó helyezett Venezuela. A szervezet Magyarországot az 50. helyre helyezte, Szenegál és Mongólia közé.