Önerőből, bankhitel segítségével építené meg a brassói repteret a megyei tanács

Bíró Blanka 2018. január 31., 22:32

Saját kezébe veszi a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér megépítését a Brassó megyei közgyűlés: hitelből látnak hozzá a munkálatok folytatásához.

Fotó: Bzb.ro

Megszavazta kedden a Brassó Megyei Tanács, hogy 200 millió lejes hitelt vesznek fel a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér építésére és más infrastrukturális beruházásokra. A Román Ökológiai Párt (PER) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei tanácsosai úgy vélekedtek, életképesebb lett volna, ha Brassó városával lépnek szövetségre a reptér megépítéséért, ám végül a testület két tartózkodás mellett megszavazta, hogy

önerőből, amint a határozatban leszögezik, „közpénzből és más forrásokból folytatják”.

Büszkeség vagy józan ész?

Ez a megoldás egyike annak a négy változatnak, amit még tavaly decemberben vázolt fel a megyei önkormányzat által leszerződött szakcég. A beruházást alátámasztó tanulmányban négy forgatókönyvet javasoltak a szakemberek. Az egyik volt a hitel, de felvetették a más közigazgatási egységekkel való partnerséget, ez esetben a Brassó Megyei Tanács 82 százalékos tulajdonjogot tartott volna meg. Felmerült a projekt koncesszióba adása vagy a köz- és a magánszféra közötti partnerség.

A testület végül amellett tette le a voksát, hogy önerőből folytatják az építkezést, ezzel együtt megszavazták, hogy

200 millió lejes hitelvonalat nyitnak, ebből 155 millió lejt fordítanak a reptérre, a fennmaradó összeget pedig utak és kórházak korszerűsítését célzó pályázatok önrészére.

A szakcég által javasolt négy forgatókönyvből csak azt az egy változatot bocsátották szavazásra, hogy önerőből folytatják az építkezést. A PER- és a PSD-képviselők mind a négyet megvitatták volna, ám mivel erre nem került sor, a szavazás során ketten tartózkodtak. Ionel Spinean, a PER politikusa felvetette, hogy Brassó városá­val kellett volna szövetkezni annál is inkább, mert a városnak tavalyról 110 millió lej megtakarítása van. Szerinte nem helytálló az ellenérv, hogy ez egy hosszadalmas folyamat, mivel az Európai Bizottságnak is rá kell bólintania, hiszen Görögországban már épültek hasonló konstrukcióban repterek, és azokat is jóváhagyta Brüsszel.

Spinean a magántőke bevonását is megfontolandónak tartaná, meglátása szerint úgy nagyobb légikikötő épülhetne, és az önkormányzatnak nem lenne semmilyen kötelezettsége, így viszont kénytelen lesz fedezni az első évek veszteségeit. A PER tanácsosa úgy nyilatkozott, szerinte a megyei tanács vezetői hiúságból vetették el ezeket a lehetőségeket.

Radu Mitric szociáldemokrata képviselő is a Brassó városával történő partnerséget támogatta volna, meglátása szerint a repülőtér egyik legnagyobb haszonélvezője éppen a város, ezért kézenfekvőbb, ha részt vesz a beruházásban, mintsem a megye kamatokat fizessen a hitel után.

Olyan lett volna, mint két testvér közös építkezése. Így viszont az egyik személyes büszkeségből nem fogadja el az ikerház építését, ragaszkodik hozzá, hogy inkább udvara is legyen”

– példálózott a politikus.

A leggyorsabb változat, de másokat is bevonnának

Az újabb hitel leszerződésével újra a megengedett legmagasabb szinten lesz a Brassó megyei önkormányzat eladósodottsága, miután az elmúlt év végére sikerült ezt letornázni, visszafizetve két korábbi kölcsönt. Adrian Veştea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke azonban azzal érvel, hogy

a leggyorsabb megoldás, ha önerőből folytatják a reptér építését, és ez nem zárja ki, hogy partnerséget kötnek más önkormányza­tokkal.

„Fontos, hogy elindítsuk egy hitel leszerződésének procedúráját, ez is nehézkes folyamat, de ezzel párhuzamosan azzal is foglalkozunk, hogy Brassó váro­sával és más, a projektben érdekelt önkormányzatokkal benyújtjuk az Európai Bizottságnak a közös befektetésre vonatkozó szándéknyilatkozatot. Ha ez a megoldás életképes, örömmel veszünk minden támogatást. Nem az a célunk, hogy önállóan építsük meg a repülőteret, hanem hogy sürgessük a befejezését, ne legyen újra kampánytéma a következő választások előtt” – részletezte Veştea.

A Brassó megyei tanácselnök rámutatott, a mandátum végére újra visszahozzák az eladósodottsági szintet, ám arra már egy működő repülőterük is lesz. „Nem lehet fejleszteni addig, míg nincs meg a finanszírozás forrása, anélkül a hosszadalmas közbeszerzési eljárásokat sem lehet beindítani” – szögezte le.

Amint arról korábban írtunk, a szomszédos Kovászna megyei önkormányzatok folyamatosan jelzik, hogy részt vennének a projektben. Két évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgy és a Kovászna Megyei Tanács szándéknyilatkozatot fogadott el, hogy három év leforgása alatt három-három millió eurót pótolnak a légikikötő megépítésébe. Akkor 2019-re számolták az első részletfizetést, ha arra már a megvalósítás végén tartanak. A székely önkormányzatok a támogatásért cserébe azt kérték, hogy a repülőtéren biztosítsák a nyelvi jogokat, angol, német, román és magyar nyelvűek legyenek a feliratok.

A repülőtérre eddig mintegy 34 millió eurót költött a Brassó megyei és a vidombáki önkormányzat.

A megvalósíthatósági tanulmány 2006-ban készült el, aztán évek teltek el a különböző területrendezési tervek, tanulmányok készítésével, a kisajátításokkal, a terület tulajdonjogának tisztázásával. Végül 2013-ban megépült a kifutópálya. A befektetés teljes értéke 57,5 millió euró, ebből az összegből az otopeni-i után az ország második legnagyobb légikikötője épülhet meg évente kétmillió utassal és óránként 6 ezer tonna árumozgatással.