Nagyvárad élen jár, de Csíkszereda is felkerült a tíz legjobban fejlődő város listájára
Nagyvárad önkormányzata a leghatékonyabb a romániai városok vezetése közül, vélik a szakértők, akik a tízes listán Kolozsvárt és Temesvárt csupán a nyolcadik helyre sorolják. Meglepetésként ezeket Csíkszereda követi a sorban.
A nagyváradi a leghatékonyabb, a város hosszú távú fejlődését biztosító önkormányzat Romániában – derül ki az UrbanizeHub felméréséből. Az intelligens és fenntartható városfejlesztési ötleteket, projekteket népszerűsítő startup toplistájára meglepő módon egy székelyföldi település, Csíkszereda önkormányzata is felkerült, az előkelő kilencedik helyen végzett.
Az UrbanizeHub nevű startup, mely elsősorban a civil szféra, magáncégek és önkormányzatok közötti párbeszéd elősegítését tűzte ki célul az élhetőbb városok megteremtése érdekében, három szempont alapján rangsorolta a romániai városokat. Ezek között szerepelt a beruházások, illetve az európai uniós pénzalapok lehívásának mértéke a lakosság számához viszonyítva a 2007–2016-os időszakban, illetve, hogy hogyan fejlődött, változott az említett időszakban a település.
Az UrbanizeHub szakértői által készített lista élén Nagyvárad önkormányzata végzett, az Ilie Bolojan polgármester vezette városban az elmúlt nyolc évben 240,4 millió euró értékben zajlottak beruházások, ami lakosonként 1225 eurót jelent.
140,6 millió eurót európai uniós pénzalapokból hívott le az önkormányzat, azaz 716 eurót lakosonként.
A felmérés készítői úgy vélték, a partiumi város önkormányzata nemcsak a beruházások mértékét tekintve jár élen, hanem a városfejlesztési stratégiája is messze a legkoherensebb, legletisztultabb. Többek között itt volt a legtöbb közérdekű beruházás érdekében véghez vitt kisajátítás – mint arról beszámoltunk, jelenleg a Centenáriumi híd építése miatt fognak egész házsort lebontani –, de a szakértők szerint a városvezetés parkolásra, az épített örökség felújítására, megőrzésére, illetve a beruházók vonzására vonatkozó stratégiája is példaértékű.
Nagyváradot a szakértők által csak legintelligensebb romániai városként emlegetett Gyulafehérvár követi a sorban.
Az intelligens település, eredeti nevén Smart City fogalom olyan városokat fémjelez, melyek képesek hatékonyan felhasználni erőforrásaikat, a legmodernebb technológiák alkalmazásával csökkentik működési költségeiket, mérséklik energiafelhasználásukat, szélesítik szolgáltatási kínálatukat. Beruházások tekintetében az éllovast is megelőzi, Fehér megye székhelyén 79,6 millió euró értékben zajlottak beruházások (1253 euró jut egy lakosra), amiből 51,7 millió euró vissza nem térítendő uniós támogatás volt (815 euró lakosonként). A fő beruházások között a szakértők a vár példaértékű felújítását említik.
A harmadik helyen található Iaşi-nak szintén jelentős mértékben sikerült uniós forrásokat lehívni, a szakértők szerint tavaly és tavalyelőtt 50 millió euróval több EU-s pénzt szerzett, mint a hasonló nagyságú Kolozsvár,
az infrastruktúra rohamos fejlesztése mellett a számos beruházó is egyre több fiatalt vonz a városba. Akárcsak a negyedik helyen végzett Craiován, mely az UrbanizeHub szakértői szerint a leglátványosabb átalakuláson esett át az utóbbi években, alig lehet ráismerni. Az óváros felújítása és az infrastruktúra fejlesztése mellett az önkormányzat által Bukarestben folytatott sikeres lobbitevékenység révén új stadiont is kap a város.
Ötödik helyen Bukarest 3. kerületének önkormányzata végzett, mely a felmérés készítői szerint jó példaként állhat a többi fővárosi önkormányzat előtt, ugyanis az elmúlt években országszerte itt történt a legtöbb utca- és járdafelújítás, parkosítás, hőszigetelés stb.
A tízes toplista második felében erdélyi városok követik egymást, a hatodik helyen végzett Brassót Románia legjobb infrastruktúrával rendelkező településének nevezik a szerzők, mely példaként szolgálhat a többi megyeszékhely számára.
Bár az uniós pénzek lehívásában nem jeleskedik, hatékonyan képes felhasználni költségvetését, teszik hozzá. Más városokhoz képest elmarad az EU-s pénzek lehívása terén Nagyszeben is, de ennek ellenére a szakértők szerint még mindig a szász város hasonlít legjobban a nyugat-európai városokra, főleg a belváros szakszerű felújításának köszönhetően.
Az UrbanizeHub szakértői meglepő módon csupán nyolcadik helyre sorolták az ország két gazdasági motorjaként számontartott Kolozsvárt és Temesvárt. A kincses város elsősorban a ráérős „erdélyi ritmusban” történő infrastruktúra-felújítás miatt maradt hátra,
és annak ellenére, hogy a civil szférával való együttműködésnek köszönhetően a legkreatívabb és legvonzóbb városnak nevezik, az uniós pénzek lehívásában már nem jeleskedett. A temesvári önkormányzatnak épp a civil szféra felé való nyitottság hiányát róják fel a felmérés készítői, melyet szerintük az is indokolna, hogy 2021-ben a Bega-parti város lesz Európa kulturális fővárosa.
A tízes toplista legnagyobb meglepetése minden bizonnyal a 9. helyen található Csíkszereda, melynek önkormányzata a beruházások és uniós pénzek felhasználása terén alkotott kiemelkedőt.
A felmérés készítői megjegyzik, bár Hargita megye székhelye az egyik legszegényebb megyeszékhely, ez a városon nem látszik,
az infrastruktúra pontra van téve, és a közösség is aktív részese a városfejlesztésnek. A számos projekt révén került fel a listára Târgovişte is, Dâmboviţa megye székhelye ugyanis szintén kiemelkedő mértékben nyert uniós támogatást, és ezáltal az elmúlt években sikerült pontra tenni a szocreál lakónegyedeket, úthálózatot.