Egyet előre, egyet hátra: megelőznék a büntetést, miközben bírságolásra ösztönzik az adóellenőrt
Miközben szerdától hatályba lépett az ellenőrző szervek büntetéseinek megelőzését célzó törvény, a kis- és közepes vállalkozások szerint a túlkapások éve lehet a 2018-as az adóellenőröket bírságolásra ösztönző jutalék miatt.
Életbe lépett szerdán a romániai vállalkozások által rég várt „megelőzési” törvény, amelynek lényege, hogy
az ellenőrző szervek nem bírságolhatják őket tetemes összegekre már az első kihágásnál. Beárnyékolja viszont a kezdeményezést az adóellenőrök bónusza.
A prevenciós jogszabály értelmében az ellenőrzéssel és bírságok kiszabásával megbízott intézményeknek és hatóságoknak kötelességük lesz a kihágás észlelésekor először figyelmeztetést adni, illetve határidőt kitűzni, amíg a szabálytalanság elkövetője helyrehozhatja a hibát. Amennyiben a hatóság szabálysértést állapít meg, képviselője jegyzőkönyvet állít ki, amelyben figyelmeztetésben részesíti a kihágás elkövetőjét, és egy tervet is csatol ehhez a hiba kiigazítására más bírság kiszabása nélkül.
A törvény azt is előírja, hogy az ellenőrző és bírságokat kiszabó hatóságoknak, intézményeknek a törvény hatályba lépésétől számított három hónapon belül tájékoztató és útbaigazító dokumentumokat kell közzétenniük a hatályos jogszabályi környezetről, a kihágások megállapításának és a bírságok kiszabásának folyamatáról.
A kormány által kezdeményezett törvényt decemberben fogadta el döntő házként a képviselőház. A törvény 2017. december 28-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Egy, a másnapi Hivatalos Közlönyben megjelent jogszabály azonban félelemmel tölti el az üzleti szférát. A kis- és közepes vállalkozókat tömörítő országos szövetség (CNIPMMR) felhívja a figyelmet, az adóellenőrök túlkapásának az éve lehet a 2018-as a 2017. december 29-én megjelent, 116-os számú sürgősségi kormányrendelet miatt. Az ugyanis
a bírság vagy elkobzott javak értéke 15 százalékának megfelelő jutalékot helyez kilátásba az adóellenőröknek.
Ez a munkáltatói szövetség képviselői szerint főként a kkv-kra lesz drámai hatással, amelyeknek nincs meg a perek hosszú sorához szükséges anyagi erőforrásuk, így vélt vagy valós túlkapások esetén is kénytelenek lesznek fizetni. Rámutatnak egyúttal arra is, hogy a hatalmukkal visszaélő tisztviselőknek eközben a hajuk szála sem görbül, a hatályos jogszabályok szerint nem vonhatók felelősségre. A CNIPMMR éppen ezért arra kéri a parlamentet, hogy ne fogadja el a 2017/116-os sürgősségi kormányrendeletet.
Életbe lépett, de mégsem az adóügyi kihágások megelőzését célzó törvény – értékelt a Krónika megkeresésére Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő. Mint részletezte, a jogszabály megjelent ugyan a Hivatalos Közlönyben, de abban az áll, hogy majd kormányhatározatban pontosítják, mire vonatkozik, tehát meg kell jelennie még az alkalmazási módszertannak ahhoz, hogy alkalmazni lehessen.
A pénzügyi ellenőrök 15 százalékos jutaléka viszont már érvényben van, ez pedig Debreczeni szerint egyértelműen arra ösztönzi majd őket, hogy tüzetesebben vizsgálódjanak. Rámutatott, eddig is motiváltak voltak, hiszen havonta teljesíteniük kellett a kitűzött célt, ám mostantól ez a motiváció már személyessé vált, érdekeltebbek lettek, hiszen mindenki „jobban teljesít, ha az a saját zsebére megy”.
Egyértelmű, hogy az ellenőrök mindent megtesznek, hogy találjanak valami adóhátralékot, hogy bírságolhassanak, és bezsebeljék a jutalékot
– vallja hasonlóképpen Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke éppen ezért teljesen elhibázott döntésnek tartja, hogy a kormány visszavezette a hét évvel ezelőtt megszüntetett ösztönző jutalékot, hiszen ezzel visszatér az a rendszer, hogy a vállalkozó tudja, amint megjelennek az ellenőrök, kénytelen „zsebbe nyúlni”, mert úgyis találnak valami hibát.
Felidézte, amikor 2010-ben megszüntették a jutalékokat, növelték az ellenőrök béralapját, így semmi szükség nem lenne a jutalékra. Inkább az informatikai hálózatokat kellene meglátása szerint összekötni, és az adatokból kiszűrni az adócsalást, nem pedig helyszíni vizsgálódással zaklatni a vállalkozót. Helyszíni ellenőrzésre szerinte csak abban az esetben kellene sort keríteni, ha felmerül a visszaélés gyanúja.
Édler közölte,
ezeket a bírságokat az ellenőrök csupán abban az esetben róhatnák ki, ha adóhátralékot állapítanak meg, ám ezt megtehetik például azzal, hogy úgy ítélik meg, valamit nem jól könyvelt el a vállalkozó.
Ha az üzletember például vásárol egy szakkönyvet, és azt leírja költségként, az ellenőr dönthet úgy, hogy az mégsem elszámolható, s máris adóhátralék mutatkozik, amire aztán késedelmi kamatot is számolnak – részletezte a kamara elnöke.
Benkő Pál, a Romániai Könyvszakértők és Mérlegképes Könyvelők Testületének (CECCAR) Kovászna megyei elnöke is arról beszélt lapunk érdeklődésére, hogy várják a megelőzési törvény módszertanát, szerinte ez mindenképpen segíti a vállalkozókat, bár Kovászna és Brassó megyében jelenleg is megértőbbek az ellenőrök, a formai hibák esetén nem bírságolnak azonnal. A 15 százalékos jutalékot pedig ő is elhibázottnak tartja, hiszen – mint kiemelte – az ellenőrök a munkájukért megkapják a fizetést.
„A prevenciós törvény előrelépést jelent, ám 15 százalékos ösztönző jutalék óriási visszalépést” – fogalmazta meg Kádár Rezső, a ProWood faipari klaszter menedzsere. Kifejtette, az ellenőrző szervek feladata az lenne, hogy visszaszorítsák az adócsalást, és segítsék a vállalkozót, hogy időben korrigálja a tévedéseit. Az adóügyi kihágások megelőzését célzó törvény erre alkalmas is lehet, ám a jutalék újra nehéz helyzetbe sodorhatja a magánszférát.
„Amikor még hét évvel ezelőtt érvényben volt,
– szögezte le a faipari vállalkozó, aki úgy értékeli, néhány éve pozitív változás tapasztalható az ellenőrök hozzáállásában. „A vállalkozói réteg egyre több pofont kap az utóbbi időben a kormánytól, reméljük, hogy a jutalék miatt a jelenlegi helyzet nem fog számottevően megváltozni” – fogalmazott Kádár Rezső.