Rhédey Lajos gróf után Rimanóczy Kálmán építész is szobrot kap Nagyváradon

Bálint Eszter 2018. január 11., 17:26

Még idén emléket állítanak Nagyváradon Rhédey Lajos grófnak, és az sem kizárható, hogy 2018 végéig állni fog ifjabb Rimanóczy Kálmán szobra.

Fotó: Boros Csilla

Ötéves bürokratikus kálvária végére tett pontot a nagyváradi önkormányzat hétfői döntése, amellyel lehetővé vált, hogy felállítsák Rhédey Lajos gróf szobrát az általa a városnak adományozott, egykor az ő nevét, ma Nicolae Bălcescuét viselő parkban – hangzott el a kezdeményezők csütörtöki sajtótájékoztatóján.

{K1}

Mint Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője, Ilie Bolojan polgármester tanácsadója felidézte, 2013-ban – amikor először szervezték meg a városalapító lovagkirályról elnevezett kulturális fesztivált – merült fel, hogy emléket állítsanak a nagylelkű mecénásnak. Kérését Bolojan is támogatta,

a megvalósításig azonban jó öt évet kellett várni,

mivel – mint a helyzet visszásságára Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei szervezetének elnöke is ráirányította a figyelmet – arra, hogy egy nagyváradinak Nagyváradon szobrot állítsanak, a bukaresti művelődési minisztérium illetékes bizottságának is rá kell bólintania.

A bürokrácia útvesztőiben

Az üggyel megbízott Moldován Gellért Lajos, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) váradi szervezetének elnöke szerint ez egyáltalán nem volt zökkenőmentes, már eleve az is kiszámíthatatlan, hogy mikor ül össze ez a testület, s a szaktárcánál is gyakoriak a változások.

A bizottság belekötött a talapzat szélességébe, magasságába, és többszörös újratervezés után született meg a szükséges engedély.

„Helyi szinten azonban semmit nem ér a bukaresti engedély, így minden kezdődött elölről” – emlékezett vissza Moldován. A szoborállításhoz még jóváhagyást kellett szerezni a megyei és a helyi önkormányzat főépítészi hivatalától, illetve egy sor apróbb engedélyre is szükség volt. Ezek viszont ma már rendelkezésre állnak.

Majdnem száműzték a grófot

Nem várt akadályba ütközött viszont menet közben a szobor helyének meghatározása is. A kezdeményezők ugyanis első perctől azt kérték, hogy a park központi helyén, a színpad előtt található zöldövezetben kapjon helyet, a városháza területrendezési osztályának illetékesei viszont inkább az állatkert előtt látták volna szívesen.

Ezt ugyan írásban nem rögzítették, a szoborállítás kezdeményezői által beterjesztett dokumentumokban pedig mindvégig a park szerepelt, az utolsó száz méteren mégis összegabalyodtak a szálak. Zatykó Gyula ezért kettős minőségében terepszemlét tartott a polgármesterrel és a város főépítészével, és sikerült őket meggyőznie, hogy „Rhédey Lajost nem szabad kiüldözni a parkból”.

Támogatás és adományok

A szoborállításhoz természetesen pénz is kell,

a szükséges összegeket közadakozásból és magyarországi támogatásból szerezték meg a kezdeményezők.

Mint Zatykó elmondta, amint zöld jelzést kaptak a polgármestertől, megkereste Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárt, akinek tetszett az ötlet, és pályázásra biztatta a váradiakat. A pályázatot a Magyar Polgári Egyesület nyújtotta be a Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA), ahol végül 1,5 millió forintot ítéltek meg.  A 2. Szent László Napok keretében tartott közadakozáson mintegy 1000 lej gyűlt össze. Az összeg elegendő volt a Deák Árpád által megálmodott szoborra, annak bronzba öntésére és a talapzatra, ami most készül a Székelyföldön, kézdiszentléleki mészkőből.

A szoborállításhoz szükséges területrendezéshez, virágültetéshez szükséges összegeket még elő kell teremteniük a kezdeményezőknek, de nem aggódnak. Reményeik szerint már a nyáron állni fog a szobor, az avatás legméltóbb pillanata pedig a Szent László Napokon lenne.

További tervek

A kezdeményezők a sikertől felbuzdulva nem is akarnak megállni. Következő nagy tervük az egykori Olaszi temető előtt álló feszület újraállítása mintegy mementóként, hogy ott volt Nagyvárad egyik legelső sírkertje.

Ugyanakkor a csütörtöki sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy várhatóan még az idei év folyamán beérik egy régi terv is, és szobor fogja őrizni a város mai képét döntően meghatározó ifjabb Rimanóczy Kálmán építész emlékét Nagyvárad központjában, a Barátok temploma közelében. A szobrot a városháza állítja, a kezdeményezés ezelőtt négy évvel az Erdélyi Magyar Néppárttól indult.