Kihívás a sztrádaszakaszok összekapcsolása – jó, ha az ígéretek fele megvalósul idén

A közlekedésügyi miniszter által 2018-ra ígért 160 kilométer autópályának az optimista becslések szerint is csak mintegy felét adhatják át idén ténylegesen a forgalomnak.

Felix Stroe közlekedésügyi miniszter sokéves rekordot döntene meg 2018-ban az infrastrukturális beruházások terén, szakértői számítások szerint azonban a tárcavezető által ígért autópálya-kilométereknek az optimista előrejelzések alapján is csak mintegy fele valósulhat meg.

Stroe még december közepén tett ígéretet arra, hogy ebben az évben „legalább” 156,7 kilométer sztrádát nyitnak meg a forgalom előtt

– azaz a kivitelezés alatt álló 186 kilométer mintegy 80 százalékát –, ez már csak azért is nehezen hihető, mert 2012, illetve 2013 volt az utolsó év, amikor az átadott kilométerek hossza meghaladta a 100-at. Az Economica.net gazdasági hírportál által összesített adatok alapján azonban kevés esély mutatkozik arra, hogy 83–84 kilométernél többet meg tudnak nyitni idén a forgalom előtt.

Az első új szakasz, amit idéntől használhatnak majd az autósok, a Szászsebes és Torda közötti sztráda 3-as jelzésű, 12,45 kilométeres része, illetve rögtön ezután megnyithatják a 4-es jelzésű, 16,3 kilométeres pályát is.

A gyalui híd befejezésével ugyanakkor végre használhatóvá válhat 2018-ban az észak-erdélyi (A3-as) autópálya Gyalu és Magyarnádas közötti, 8,7 kilométeres szakasza, ami már tavaly elkészült, csakhogy gyakorlatilag a semmiben ért véget.

A közúti infrastruktúrát felügyelő országos társaság (CNAIR) korábban azt közölte, hogy a híd idén augusztusig elkészül. Az átkelő kivitelezése egyébként azóta bizonytalan, amióta a kormány szerződést bontott az amerikai Bechtel vállalattal, amelyre 2004-ben rábízták a teljes észak-erdélyi autópálya megépítését.

Az immár tizennégy éve tervezett észak-erdélyi sztrádának további két szakaszát is átadhatják idén:

hamarosan elvileg autópályán lehet majd közlekedni Nyárádtő és Marosugra (10,1 kilométer), valamint Marosugra és Radnót (3,6 kilométer) között. Megnyithatják továbbá az észak-erdélyi sztráda dél-romániai folytatásaként tervezett pálya Bukaresttől Ploieşti-ig tartó 6,5 kilométeres szakaszát is. Az Economica.net ugyanakkor arról értesült, hogy idén átadhatják a dél-erdélyi (A1-es) autópálya Lugos–Déva szakaszának 2-es (4,03 kilométer) és 4-es (22 kilométer) jelzésű részét is.

A portál által hivatkozott források ezzel szemben nem túl bizakodóak, ami a Lugos és Déva közötti sztráda 3-as jelzésű, 21 kilométeres szakaszát illeti, amelyet ugyan 80 százalékban megépítettek, a kivitelezővel, a spanyol Comsa vállalattal azonban állítólag problémák adódtak, és akár szerződésbontásra is sor kerülhet. Az Economica.net arra is felhívta a figyelmet, hogy

a nagyszabású infrastrukturális beruházások terén az is sok gondot okoz, hogy az autópályák egyes szakaszait külön-külön építtetik meg, ezért ha el is készül határidőre egy-egy szakasz, sok esetben azt sokáig nem lehet összekapcsolni a sztráda többi részével.

A CNAIR egyébként nemrég arról is beszámolt, hogy 2017-ben 212 kilométer országutat korszerűsítettek, illetve tettek biztonságosabbá. Felújították például a Petrozsény és a Gorj megyei Rovinari közötti, 66-os jelzésű utat, ezzel jóval gyorsabbá vált a közlekedés Erdély és Olténia között. Megújult a Nagybánya és Máramarossziget közötti országút is, az országos társaság tájékoztatása szerint ugyanakkor sokat haladtak a Déva–Nagyvárad-szakasz modernizálásával is. Ezenkívül kivitelezés alatt áll többek között a Brassót, Marosvásárhelyt és Szatmárnémetit elkerülő terelőút.