„Munkát keres” a 77 millió lejes hitel – csak 2019-től repülhetnek ismét menetrend szerinti járatok Vásárhelyről

Szucher Ervin 2018. január 03., 22:43

Miután a kormány jelentős támogatást nyújtott a marosvásárhelyi repülőtér kifutópályájának korszerűsítésére, a tulajdonos megyei önkormányzat egyéb beruházásokra szánja az időközben igényelt 77 millió lejes bankhitelt.

Fotó: Haáz Vince

Hetvenhétmillió – egyelőre csak virtuálisan létező – lej „szabadult fel” Maros megyében annak nyomán, hogy a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó marosvásárhelyi Transilvania nemzetközi repülőtér számára a kormány 40 millió lejes támogatást nyújt a 2018-as állami költségvetésből, az összeget a kifutópálya felújítására szánják. A légikikötő tavaly már kapott ugyanerre a célra 10 millió lejt Bukarestből, így

elvileg nem lenne szükség a 77 millió lejes hitelre, a megyei tanács azonban nem szándékozik lemondani a kölcsönről, amelyből további beruházásokat valósítana meg.

A tavalyi 10 millió lejes finanszírozást az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusainak sikerült kilobbizniuk, az idei 40 milliós támogatással így immár 53 millió lej áll Maros megye rendelkezésére, a kifutópálya korszerűsítéséhez pedig a megyei önkormányzatnak már csak 3 millió lejes önrészt kell biztosítania.

Eredetileg mintegy 77 millió lejre becsülték a pálya teljes felújítását, a PORR Construct és a Geiger Transilvania cég alkotta konzorcium viszont 53 millió lejes ajánlattal nyerte a versenytárgyalást. Az önkormányzat örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy végre Bukarest is prioritásként kezeli a marosvásárhelyi légikikötő ügyét, a kormánytámogatás révén pedig a már jóváhagyott 77 millió lejes hitelt egyéb célokra fordítják.

Nem mondanak le a kölcsönről

Amennyiben a reptér ténylegesen megkapja az idénre előirányzott 40 millió lejt, a megyei önkormányzat újabb projektekben gondolkodhat. „Nem mondunk le a már jóváhagyott 77 millió lejes bankkölcsön felvételéről, mert számos beruházásunkat segítené.

Elkelne a pénz a kórházak felújítására és felszerelésére, a megyei utak korszerűsítésére, a szociális, illetve művelődési intézményeink fejlesztésére. A döntést a koalíciós partnereinkkel közösen fogjuk meghozni”

– szögezte le Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök. Hozzátette: a repülőtér további fejlesztéséről sem mondanak le, ugyanakkor hangsúlyozni kívánta, hogy előbb-utóbb a légikikötőnek saját bevételeiből is meg kell tudni élnie. Ez egyébként uniós követelmény is, amellyel a repterek közötti tisztességtelen konkurenciát szeretnék visszaszorítani.

Novemberben egyébként a megyei tanács szerződést kötött egy szakértői tanulmány, az úgynevezett magánbefektető tesztjének elkészítésére, amely alapján tulajdonosként jobban átláthatja, milyen fejlesztésekre van lehetőség a repülőtéren, illetve ezek hogyan lesznek fenntarthatóak. Az önkormányzat arra is választ szeretne kapni, milyen mértékben kell finanszíroznia a további beruházásokat.

Peti András reptérigazgató: szinte mindent kénytelenek vagyunk a nulláról kezdeni Fotó: Haáz Vince

Háromszor ennyi pénz is elkelne

Peti András, a repülőtér igazgatója, volt marosvásárhelyi alpolgármester szerint ugyanakkor nemhogy a 77 millió lej, de háromszor ennyi is elkelne a szükséges beruházásokat figyelembe véve.

A legfontosabb – és az utasforgalom várt növekedésének fényében elengedhetetlennek tartott – befektetések között Peti egy újabb utasterminál építését, egy repülőgép-parkoló kialakítását és a kifutópálya meghosszabbítását említette.

Ezek közül az utasfogadó épület felhúzása lenne a legsürgősebb. A vidrátszegi reptér épülete már túl van egy-két bővítésen, azonban a jelenlegi épületegyüttes sem méretében, sem kialakításában nem tesz eleget a 21. századi követelményeknek, ráadásul esztétikai szempontból is „finom vegyesre” sikeredett.

Ugyanakkor fontos volna a 2000 méteres pályát további ötszázzal megtoldani. A munkálatokat két szakaszban képzelik el: kétszáz métert uniós pályázatból alakítanának ki, a további háromszázat pedig saját forrásból. A jelenlegi hossz egy Airbus 320-as leszállására elegendő, de a valamivel nagyobb A321-es gépnek már nem felel meg.

Hasonló beruházásokat egyébként más erdélyi repülőtereken is terveznek: a következő években Kolozsváron és Temesváron 3500 méterre, Nagyszebenben 2630-ra bővítenék a kifutót. Brassóban – ahol még nem húzták fel az utasterminált – 2820 méteres kifutót építettek.

„Szóval terv volna mind a 77 millió lejre, sőt még jóval többre is, csak pénz kell hozzá” – sommázta az új igazgatótanács fejlesztési szándékait Peti András. A Transilvania reptér vezetője hozzátette, közben folyamatban vannak a kisebb beruházások, februárra például a harmadik tűzoltókocsi érkezését várják.

Nagyüzem legfeljebb 2019-től

A repülőtér azonban akkor sem fog teljes kapacitással működni, ha a kifutópálya újjáépítését végző PORR Construct és Geiger Transilvania határidőn belül végez a munkálatokkal, és a WizzAir nyolc egykori marosvásárhelyi járatából a bejelentett négyet nyártól valóban visszaviszi a megyeszékhelyre.

Szinte mindent kénytelenek vagyunk a nulláról kezdeni.

Folyamatos tárgyalásban vagyunk a magyarországi céggel, de más légitársaságokkal is. Amennyiben egyezségre jutunk, akkor sem látom esélyét annak, hogy 2018-ban újabb járatokat indítsanak Marosvásárhelyről. Azokat ugyanis legalább fél, egy évvel korábban meg szokták hirdetni. A mostani fejlesztések eredményei legjobb esetben 2019-ben fognak megmutatkozni” – vélekedett lapunknak Peti András.

Mint ismeretes, a Transilvania nemzetközi repülőtér több mint egy éve nem fogad rendszeres járatokat, mivel kiderült, hogy kifutópályája nem felel meg a nagyobb gépek számára előírt biztonsági szabványoknak. A felújítást végző cégek – a kedvezőtlen időjárásra való tekintettel – január végéig félbeszakították a munkálatokat, de a szakemberek szerint még így is képesek tartani a vállalt határidőt. Közben a múlt év folyamán a repülőtérnek sikerült megszereznie az új európai működési engedélyt, a korábbi ugyanis lejárt.