Trump Iránt bírálja, ahol a megszorító intézkedések állhatnak a demonstrációk mögött

Megérett az idő a változásra, az évek óta elnyomott iráni nép szabadságra vágyik – írta újévi Twitter-üzenetében Donald Trump. Szakértők szerint a gazdasági megszorító intézkedések állnak a tizenkét halálos áldozatot követelő iráni tüntetések mögött.

Az amerikai elnök egy újévi Twitter-üzenetében úgy vélte: Irán kudarcot kudarcra halmoz, annak ellenére, hogy meg tudott állapodni nukleáris programjáról a nagyhatalmakkal – köztük a Barack Obama vezette Egyesült Államokkal –, bár ez szerinte egy nagyon rossz megállapodás, következésképpen megérett az idő a változásra az ázsiai országban.

Iránban csütörtökön tüntetések sorozata kezdődött, kezdetben az áremelkedések miatt, később politikai jelleggel. Az MTI tájékoztatása szerint a tüntetők többször összetűztek a biztonsági erőkkel, a demonstrációkon 12 ember meghalt. Trumpnak ez már a harmadik nyilatkozata a friss iráni eseményekkel kapcsolatban. Az AFP francia hírügynökség által megkérdezett szakértők szerint a tüntetők által hangoztatott rendszerellenes jelszavak ellenére a mostani iráni tüntetések hasonlóak a más országokban gazdasági megszorítások által kiváltott megmozdulásokhoz.

„Az irániak leggyakrabban a hétköznapi gazdasági gondok – a munkanélküliség fenyegetése miatti frusztráció, a gyermekek jövője miatti bizonytalanság – miatt mennek az utcára” – magyarázta Aszfandijar Batmangelidzs, a Europe-Iran Business Forum alapítója. A szakértők szerint az utóbbi napok zavargásait azok a megszorító intézkedések – így a szociális kiadások csökkentése és a néhány hete bejelentette üzemanyagár-emelés – váltották ki, amelyeket Haszan Róháni elnök vezetett be 2013 óta, miután hatalomra került. „Róháninak nyilvánvalóan nehéz elfogadtatnia a megszorításokat, de szükség van rájuk az infláció és a devizaproblémák miatt, hogy megpróbálják vonzóbbá tenni Iránt a befektetők számára” – mondta Batmangelidzs, aki szerint azonban „a szankciók nehéz időszaka után a megszorítások óhatatlanul kikezdik az emberek türelmét".

A tüntetések csütörtökön kezdődtek Meshedben, Irán második legnagyobb városában, majd az egész országra átterjedtek. Hétfőig a televízió friss összesítése szerint tizenketten haltak meg a több városban erőszakba torkolló tüntetéssekkel összefüggésbe hozható incidensekben, és emberek tucatjait vették őrizetbe. A „Halál a diktátorra” és az ehhez hasonló jelszavak, valamint a rendszer jelképei elleni támadások forradalom jelleget kölcsönöztek a 2009 óta legjelentősebb tiltakozó megmozdulásoknak. A kormány külföldi székhelyű, „idegen elemeket” vádolt az elégedetlenkedés szításával.

Az egyértelmű gazdasági okok mellett a polgári szabadságjogok korlátozása miatti fájdalmak továbbra is napirenden vannak. Még a konzervatív politikai osztályon belül is elismerik, hogy az irániaknak kevés tér áll a rendelkezésükre, hogy elmondják panaszaikat. „Az alkotmányunk biztosítja a tiltakozáshoz való jogot, de a gyakorlatban nincsenek meg az ehhez szükséges feltételek” – hangsúlyozta Golamreza Mesbahi Mogddam, a konzervatív Harcos Papság Társaság szóvivője az ISNA hírügynökségnek. Szerinte a vezetőknek meg kell hallgatniuk a népet, és a média felelőssége, hogy tudósítson a tüntetésekről. Vasárnap Róháni is „teret” követelt, hogy a nép beszámolhasson a „mindennapi aggodalmairól”.