„Letudta” a parlament az igazságügyi módosításokat

Balogh Levente 2017. december 21., 17:18

Ismét olajozottan működött a kormánypártok–RMDSZ-szavazógépezet: a szenátus nagy többséggel megszavazta az igazságszolgáltatási tanács működését érintő módosításokat.

Fotó: Facebook/Consiliul Superior al Magistraturii

A bírák és ügyészek jogállását, valamint az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosítása után a szenátus csütörtökön botrányoktól sem mentes ülésen megszavazta a harmadik, igazságügyet érintő törvénymódosítást is:

az RMDSZ által támogatott kormánypárti többség 81-28 arányban fogadta el a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) megszervezéséről szóló, 2004/317-es törvényt módosító tervezetet, így ez is az államfőhöz kerül kihirdetésre.

Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a vita előtt azt kérte, hogy vegyék le a napirendről a módosításokat, azonban a többség ezt – hasonlóan a korábbi módosításokhoz – leszavazta. A végszavazás alatt aztán az USR szenátorai füttykoncerttel tiltakoztak.

A vita előtt Radu Mihail USR-es szenátor arra figyelmeztetett, a módosítások miatt az EU Lengyelországhoz hasonlóan szankcionálhatja Romániát.

{K1}

Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus és a kisebbik koalíciós párt ALDE elnöke válaszul kijelentette: Lengyelország elismerést érdemel, mivel tiszteli saját szuverenitását és függetlenségét. Válaszul Traian Băsescu volt államfő, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke arról beszélt: Románia az EU-csatlakozás óta már nem a szó klasszikus értelmében vett szuverén ország.

A szóváltást követően az USR szenátorai George Orwell Állatfarm című regényének példányait osztogatták kormánypárti kollégáiknak.

A módosítások értelmében az igazságügyi felügyelet a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő CSM keretén belül működő önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmény. A bizottság által elfogadott egyik módosítás szerint a CSM plénumának és részlegeinek napirendjét, valamint határozat tervezeteit három nappal az ülés előtt közzé kell tenni az intézmény honlapján.

A legfelsőbb bíróság közölte: az ellenzéki pártokhoz hasonlóan alkotmánybíróságon támadja meg a módosításokat.

Bírálta a koalíciót és az RMDSZ-t Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke is, aki szerint az igazságügyi módosítások azt jelzik, hogy Romániában „beteg” a demokrácia, és szomorúnak nevezte a napot, amelyen lezárult az igazságügyi rendszer módosítása. Úgy vélte, a parlamenti többség akciói aláássák a jogállamot Romániában, és politikai befolyás alá helyezik az igazságszolgáltatást, márpedig a gyenge igazságszolgáltatás nagyobb korrupciót eredményez. Egyben mélységes sajnálatát fejezte ki, amiért az RMDSZ, amely az EPP tagpártja, támogatta a szocialista kormányt.

{K2}

Ez azt jelenti, hogy hatástalan volt Kelemen Hunor néhány napja Daulnak küldött levele, amelyben a módosítások szükségességét ecsetelte.

Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője egyébként szerdán este közleményben indokolta meg, miért szavazta meg szerdán a szövetség az igazságügy működéséről szóló törvény módosításait is.

{K3}

„Az igazságügy működését szabályozó törvény módosításai három fontos elvet követnek. Egyrészt a visszaélések elkerüléséért erősítik a kinevezések átláthatóságát, versenyvizsgát vezetnek be több igazságügyi intézmény esetében. Ugyanakkor a szakmaiságot helyezik előtérbe azáltal, hogy szigorúbb feltételeket szabnak egyes tisztségek betöltésére. 27 év után végre megvalósul a vád és a védelem erőviszonyának egyensúlya is a tárgyalóteremben” – nyilatkozta a közlemény szerint Cseke Attila.

Kihagyná az államfőt a kinevezésekből a PSD

Kivonná az államfőt a főügyészek kinevezésének folyamatából a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt egyik képviselője. Cătălin Rădulescu olyan törvénymódosító javaslatot terjesztett be, amely értelmében a legfőbb ügyészt, a korrupcióellenes, illetve a szervezett bűnözés elleni ügyészség főügyészét, valamint a legfelsőbb bíróság elnökét a szenátus nevezné ki az igazságügy-miniszter javaslatára, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács jóváhagyásával. A párt 40 honatyája által aláírt tervezet indoklása szerint azért a szenátus jogosult a kinevezésre, mert a választópolgárok felhatalmazását bírja. Mint ismeretes, Tudorel Toader igazságügy-miniszter korábban hasonló tervezetet dolgozott ki, ezt azonban végül a parlament elvetette.