A helyi adók nem nőnek, de a parkolásért többet kell fizetni jövőre Szentgyörgyön és Kolozsváron
A sepsiszentgyörgyi és a kolozsvári önkormányzat is úgy döntött, hogy nem a lakosokkal fogják megfizettetni a 2018-ban kieső kormánytámogatást, így a helyi adók az idei szinten maradnak, a parkolási díj viszont mindkét városban emelkedni fog.
Ötven százalékkal növelik jövő évtől Sepsiszentgyörgyön a parkolási díjat, erről pénteki ülésén szavaz a helyi képviselő-testület – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád. A polgármester leszögezte: fenntartják korábbi álláspontjukat, és az ingatlanadót a jelenlegi szinten hagyják – bár amikor ezt eldöntötték, még nem tudták, hogy a kormány jelentős bevételektől fosztja meg az önkormányzatokat.
A parkolási díj drágítására vonatkozó népszerűtlen döntést azonban „bevállalják”, az ennek nyomán befolyó pluszösszeget ugyanakkor célirányosan költik el.
Ötven százalékát a tanintézetek kapják, egynegyedét a kerékpáros közlekedés fejlesztésére, egynegyedét pedig az akadálymentesítésre fordítják. Az elöljáró rámutatott: ez év december 14-éig 782 ezer lej folyt be a városkasszába a parkolási díjakból. Az elképzelés szerint 2018-tól egy óra parkolás a jelenlegi 2 lej helyett 3 lej lesz, az évi kedvezményes bérlet 300 lejről 500 lejre drágul, a rendes évi bérlet pedig 600-ról 1000 lejre.
A kerékpáros közlekedés fejlesztésére vonatkozó tervek között szerepel, hogy biciklivásárlási utalványokat adnak a városlakóknak, és bevezetik az ingyenes kerékpárkölcsönzést. A pluszösszegből továbbá hangjelzéseket kiadó eszközökkel látják el a gyalogátjárókat és a jelzőlámpákat. Antal arról is beszélt, hogy az akadálymentesítés sajnos nem oldható meg mindegyik közintézményben az épületek adottságai miatt –
például az ő irodáját sem lehet úgy alakítani, hogy be lehessen menni kerekesszékkel, de ezt is megoldják, ha ilyen helyzet adódik, lemegy a földszintre, ahol már tartott fogadóórát.
A polgármester a parkolóhelyek ügyére is kitért, mint rámutatott: ezek számát már nem nagyon lehet növelni a városban, hiszen a szabad terület véges, ugyanakkor a parkolóházak építését sem tartja kifizetődőnek, hiszen egy személyautónyi hely kialakítása 10–15 ezer euróba kerül, így magas díjszabást kellene meghatározni, hogy a befektetés legalább néhány éven belül megtérüljön. Antal szerint a nagyvárosokban is ezért állnak kihasználatlanul a parkolóházak.
A sepsiszentgyörgyi városvezetés inkább elemzi az okosváros (smart city) megoldásokat, például hogyan lenne kivitelezhető, hogy szenzorok révén applikáció jelezze, hol van üres parkolóhely.
Hasonlóan jár el a kolozsvári önkormányzat, amely a helyi adókat és illetékeket szintén nem emeli, viszont a parkolási díjakat ehhez az évhez hasonlóan 2018-ban is drágítja. Az Oláh Emese sajtóirodája által szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint ugyan Kolozsvár jövő évben 2017-hez képest 28 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodhat a kormány által összeállított országos költségvetés tervezete szerint, de az önkormányzat nem a polgárokkal akarja pótoltatni a kiesést.
A december 19-ei tanácsülésen napirendre tűzött határozattervezet értelmében éppen ezért nem emelik a helyi adókat és illetékeket. A Monitorul de Cluj helyi hírportál eközben arról számolt be, hogy a kincses városban immár sorozatban a második évben fog drágulni jövőre a belvárosi parkolás.
A legdrágább, 1-es övezetben 25 százalékkal emelkedik a díjszabás, így egy óra parkolásért a mostani 4 lej helyett 5 lejt kell majd fizetni. Egy másik változás, hogy az állomásozás maximális idejét 3-ról 2 órára csökkentik a belvárosban.
Az indoklás szerint a drágítás a belvárosi forgalmi és parkolási rend átszervezése, „európaiasítása” miatt szükséges. Dan Tarcea alpolgármester nemrég azt nyilatkozta: elfogadhatatlan, hogy egyesek reggeltől estig elfoglalnak egy belvárosi parkolót, ehelyett minél több embernek kell megállóhelyet biztosítani rövidebb időre, amíg az illető elintézi belvárosi teendőit.
A besztercei önkormányzat is úgy döntött, hogy a csökkenő költségvetés ellenére 2018-tól nem emelik a helyi adókat és illetékeket, erről keddi ülésén szavazott a képviselő-testület. Az egyetlen díjszabás, amit drágítottak, a piacokon az asztalfoglalási összeg, ezt négyzetméterenként átlagosan 1–5 lejjel emelték, ami 25 százalékos árnövekedést jelent ehhez az évhez képest.