Kövesi: a Btk. javasolt módosításai megszüntetnék a korrupcióellenes ügyészséget

Laura Codruța Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetője szerint ha a parlament elfogadja a büntető törvénykönyvnek a balliberális koalíció által előterjesztett módosításait, a vádhatóság tevékenysége megszűnik.

A nyomozó hatóság vezetője annak kapcsán nyilatkozott csütörtökön a Digi 24 hírtelevíziónak, hogy az igazságügyi törvények módosítására hivatott parlamenti szakbizottság nekilátott a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény tervezett módosításainak. Kövesi szerint a tervezett módosítások ellehetetlenítik a DNA-t abban, hogy feltárja a korrupciós bűncselekményeket.

„Például ha ezentúl olyan jelzés érkezik hozzánk, hogy egy polgármester vagy egy intézményi igazgató csúszópénzt kér, akkor tájékoztatnunk kellene arról, hogy vizsgálatot indítunk ellene. Most képzelje csak el, miként néz az ki, hogy felhívunk valakit, aki kenőpénzt igényel. Mit vizsgálódj még ezek után" – tette fel a kérdést a korrupcióellenes ügyészség vezető ügyésze. Laura Kövesi élesen kifogásolja azt is, hogy egy informatikai házkutatás során lefoglalt adatokat nem lenne szabad egy másik bűnvádi eljárás során is felhasználni.

„Ha lefoglalunk egy számítógépet, és az általunk keresett dokumentumokon kívül emberölésre vagy gyerekpornográfiára utaló videófelvételekre bukkanunk, nem tudnánk mit kezdeni velük, sőt meg kellene semmisítenünk őket" – nyilatkozta a DNA vezetője.

Ugyancsak csütörtökön kibocsátott közleményében egyébként a DNA úgy vélekedik, hogy a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény tervezett módosításainak „pusztító hatása” lesz a bűnvádi eljárásokra nézve, mert a bűncselekmények kivizsgálásához nélkülözhetetlen eszközöktől fosztják meg a nyomozó hatóságokat. A közlemény rámutat, a Florin Iordache szociáldemokrata (PSD) képviselő vezette parlamenti különbizottság az ártatlanság vélelméről és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló európai uniós irányelv hazai törvénykezésbe való átültetésének szükségességére hivatkozva tervezi módosítani a Btk.-t. A DNA szerint azonban a 2016/343-as számú irányelv csak ürügy a tervezett módosítások elfogadására, amelyekkel csak akadályozni akarják a bűnüldöző szerveket a bűncselekmények feltárásában és bizonyításában.

A korrupcióellenes ügyészség azt állítja, az egyik tervezett módosítás értelmében köteleznék az ügyészeket, hogy a feljelentés iktatása után azonnal értesítsék erről azt a személyt, aki ellen a feljelentést tették. A DNA hangsúlyozza, a nyomozó hatóságokat így olyan bizonyítási eszközök alkalmazásától fosztják meg, mint a hangfelvétel, a házkutatás vagy a tettenérés.

Egy másik kilátásba helyezett módosítás értelmében a gyanúsítottnak vagy vádlottnak jogában állna részt venni a tanúk kihallgatásán. Ez is nehezítené a bűnvádi eljárást – véli a DNA –, sok esetben ugyanis a bűncselekmény feltételezett elkövetőjének jelenléte elbátortalanítja a tanút, főleg, ha utóbbi a gyanúsított alárendeltje, amire hivatali visszaélés vagy korrupciós bűncselekmények esetén gyakran van példa. Jelenleg a törvény az ügyvéd számára teszi lehetővé, hogy részt vegyen a kihallgatáson.

Egy másik javaslat szerint az ügyészeket megfosztanák a gyors információ-hozzáférés lehetőségétől. „Minden intézménynek kötelessége közölni a nyomozó hatóságokkal a bűnvádi eljárás keretében kért információkat, az adatbázisokhoz való hozzáférés csak felgyorsítja a bűncselekmények elkövetőinek azonosítását” – idézi a közleményt az Agerpres hírügynökség.

A DNA ugyanakkor azt állítja, egy tervezett módosítás megtiltaná, hogy előzetes letartóztatásba helyezzék azokat, akik valamilyen korrupciós bűncselekményt, adócsalást vagy pénzmosást követtek el.

Egy másik javaslat értelmében – teszi hozzá a közlemény – „gyakorlatilag kivonnák a bűncselekmények köréből a hamis tanúzást”. Ez a rendelkezés a kedvezőbb jog elve alapján a jelenleg kivizsgálás alatt álló ügyeket is érintené, ugyanakkor igen megnehezítené az igazság kiderítését, ha a tanúk annak tudatában tennének vallomást, hogy hazudhatnak, mert ennek nem lesz büntetőjogi következménye. Mint ismeretes, Călin Popescu Tăriceanu, a bukaresti szenátus elnöke ellen többek között hamis tanúzásért emeltek vádat tavaly.

Azt a javaslatot is kifogásolja a DNA, amely – mint állítják – ellehetetlenítené, hogy a vádlottat távollétében elítéljék, egy másik tervezett módosítás szerint pedig kiiktatnák a bizonyítási eszközök közül „a törvény betartásával készített hangfelvételeket”, ami szintén megnehezítené a bűncselekmények bizonyítását.