Létrejön a bírák bűncselekményeit kivizsgáló speciális ügyosztály

Többek között a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyosztály létrehozásáról rendelkeznek a román képviselőház által elfogadott igazságügyi törvénymódosítások. Az RMDSZ szerint az intézkedések a jogállamot erősítik.

A bukaresti parlament alsóházában a balliberális koalíció és az RMDSZ honatyái szerdán este szavazták meg az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló törvénycsomag utolsó két jogszabályát. Az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló, 2004/304-es számú törvényt, valamint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) megszervezéséről szóló, 2004/317-es jogszabályt módosító tervezetről van szó. Valamennyi módosítás esetében a szenátus lesz a döntéshozó kamara.

Az elfogadott intézkedések keretében többek között létrejön a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyosztály.

Ez a testület a legfőbb ügyészség keretében jön létre, és kizárólagos hatásköre a bírák és ügyészek által elkövetett korrupciós, hivatali és az igazságszolgáltatás megvalósulása ellen irányuló bűncselekmények kivizsgálása lesz. Az új szabályok megszüntetnék az ügyészek függetlenségét, és hierarchikus ellenőrzés alá helyeznék őket, másfelől nemcsak lehetővé, hanem egyenesen kötelezővé tennék, hogy az állam kártérítési eljárást indítson azon ügyészek vagy bírák ellen, akik „rosszindulatból, vagy súlyos hanyagságból” hoznak helytelen döntéseket.

Egy másik cikkely értelmében csak azok az ügyészek pályázhatnak az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) keretében ügyészi tisztségre, „akik nem részesültek fegyelmi büntetésben, szakmailag felkészültek, erkölcsi magatartásuk kifogástalan, legalább nyolc évet dolgoztak ügyészként vagy bíróként, és sikerrel vették a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ügyészi szakosztálya előtt tartott vizsgát”. A tervezet azt is előírja, hogy a bírósági ítéletek indoklását az ítélet kimondásától számított legtöbb 30 napon belül kell megszövegezni, indokolt esetben azonban a határidő meghosszabbítható.

A módosításokat a jobbközép ellenzék élesen bírálta, azt hangoztatva, hogy azok az igazságszolgáltatás politikai befolyás alá vonását szolgálják. A nyugati szövetségesek is óva intették Romániát attól, hogy a korrupcióellenes harcban elért eredményeit az intézményrendszer gyengítésével veszélyeztesse. A PSD-ALDE szociálliberális kormánytöbbség és az azt támogató RMDSZ a bírálatokat elutasítva azt állította, hogy a reformra éppen az igazságszolgáltatás függetlensége, a valós jogállamiság érdekében van szükség.

Az RMDSZ arra hivatkozva szavazta meg az igazságügy és a CSM működéséről szóló törvények módosítását, mert ezek az alakulat szerint tovább erősítik a jogállamot és a korrupcióellenes harcot. A szavazás után kibocsátott állásfoglalásában a szövetség azt állítja: Romániában a nemzetbiztonságra hivatkozva bármikor, bárkit lehallgathatnak azért, hogy bűnvádi eljárást indíthassanak a „rendszer számára kényelmetlennek tartott emberek ellen”.

„Ma nem vonják felelősségre azokat az ügyészeket és bírókat, akik rosszhiszeműségből vagy gondatlanságból hibákat követnek el, emberek életeit teszik tönkre. Ez az állapot tarthatatlan. Meg kell változtatni! Meggyőződésünk, hogy a törvényes keretek módosítása által elérhető a túlkapások visszaszorítása, valamint a jogállam megerősítése. December 11-én a bírák és ügyészek tevékenységének szétválasztásával tettünk egy lépést a jogállam megerősítéséért, mai szavazatunkkal is ezt az utat követtük” – szerepel az RMDSZ közleményében.