Hungarikum? A ferencesek elsősorban vallási eseményként tekintenek a csíksomlyói zarándoklatra

Krónika 2017. december 13., 18:04

Fogadalmi búcsúként, elsősorban római katolikus vallási eseményként tekintenek a csíksomlyói zarándoklatra a ferencesek, akiknek szerdai közleménye azt sugallja: nem feltétlenül örülnek annak, hogy a búcsút hungarikummá nyilváníthatják.

Fotó: MTI

A Ferences Rendház arra reagálva bocsátott ki állásfoglalást, hogy a budapesti Hungarikum Bizottság december 5-ei ülésén született döntésének értelmében a csíksomlyói pünkösdi búcsú – a magyarság más értékeivel együtt – bekerült a Magyar Értéktárba. „A keresztény vallásokon átívelő csíksomlyói búcsú a magyarság kiemelkedő közösségi eseményként a nemzet összetartozását fejezi ki” – idézik a bizottság indoklását a ferencesek, hozzátéve: a bejelentést „pozitív hírként” veszik tudomásul, amelyről az MTI tudósítása alapján szereztek tudomást.

Emlékeztetnek ugyanakkor Hegedüs Csillának, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnökének nyilatkozatára is, miszerint ez a döntés újabb lépés lehet afelé, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsú hungarikum legyen.

„Az előző évek csíksomlyói pünkösdi búcsúja előtt megjelenő sajtóközleményeink szellemében fontosnak tartjuk kihangsúlyozni (azonban azt), hogy a pünkösdszombati zarándoklat fogadalmi búcsú, tehát elsősorban római katolikus vallási esemény” – szögezi le a Krónika szerkesztőségéhez eljuttatott közlemény.

A dokumentum szerint a ferencesek a kegyhely őreiként tudatában vannak annak, hogy a Szűzanya csíksomlyói szentélye mára jelkép lett: olyan szent hely, amely minden kulturális és vallási értékével, az itt megmutatkozó vallásgyakorlattal összefüggő hagyományokkal, illetve mai, 21. századi sajátosságaival együtt elsősorban a székely nép katolikus hitvallásának a fellegvára. A pünkösdszombati búcsú pedig az újratöltekezés alkalma minden jóakaratú magyar ember számára, bárhol is éljen a nagyvilágban.

A csíksomlyói ferencesek közölték, a jövőben is azt szeretnék, hogy elődeik több évszázados munkáját folytatva megőrizzék a kegyhelyet annak, amiért létrejött: minden magyar római katolikus szent helyének, a pünkösdszombati zarándoklatot pedig olyan vallási eseménynek, illetve minden magyar találkozási alkalmának, amelynek résztvevői a Boldogságos Szűz Mária hitében és szellemében élik meg ezt a rendkívüli ünnepet.

„Azoktól is ezt a szellemiséget várjuk, akik cselekvően, konkrét intézkedések meghozatalával, jó szándékú támogatásukkal, felénk fordulásukkal szeretnének segíteni munkánkban, a kegyhellyel kapcsolatos távlati és rövidtávú elképzeléseink megvitatásában, kivitelezésében, a pünkösdi és más zarándoklatok lebonyolításában. Hisszük, hogy a Csíksomlyói Szűzanya segít mindannyiunkat közös törekvésünkben, hogy házigazdákként, döntéshozókként, zarándokokként máriás lelkületet tanúsítsunk egymás iránt, és munkánk méltó lesz arra, hogy a csíksomlyói kegyhely–pápai kisbazilika a jövőben is betölthesse szerepét az ide zarándokoló római katolikus székely-csángó nép és minden magyar életében!” – szerepel a csíksomlyói Ferences Rendház közleményében.

Mint ismeretes, a Szűzanya tisztelete egykorú a ferencesek Csíksomlyón való letelepedésével, amely az 1440-es években történt, és már az első évtizedekben elkezdődött Szűz Mária tisztelete, ami abban állt, hogy a templombúcsú napján, vagyis Sarlós Boldogasszony ünnepén a környék népe összegyűlt Csíksomlyón. 1444-ben IV. Jenő pápa a templom építéséhez nyújtandó segítségre biztatta a híveket arra hivatkozva, hogy „igen sok nép jár Somlyóra Szűz Máriát tisztelni.” Ez a Mária-tisztelet gyarapodott az idők folyamán.

Ezért gyűltek össze 1567. pünkösd szombatján is a székelyek Csíksomlyóra: segítséget kérni hitükben való megmaradásukhoz, hálát adni Istennek és a Szűzanyának a segítségért. Megfogadták, hogy nem valakik vagy valami ellen emelnek szót, hanem Istenbe vetett hitüket erősítik. Azóta is ennek az eseménynek az emlékére minden pünkösd szombatján egységesen elzarándokolnak a Szűzanya tiszteletére Csíksomlyóra. Így indult el a pünkösdszombati nagy zarándoklat, amelyet a mai napig hűségesen gyakorol a hívő székely és csángó nép, de nemcsak, hiszen függetlenül attól, hogy milyen vallásúak, számos helyről érkeznek magyarok a Kárpát-medencéből és szerte a nagyvilágból.

{K1}