Közfelháborodást okozó közbeszerzés: a törvény módosítását sürgetik az elöljárók

Szucher Ervin 2017. december 11., 11:31

Leginkább a Cioloş-kormány idejében elfogadott közbeszerzési törvény módosítását várják a honatyáktól az erdélyi magyar önkormányzati elöljárók. Az agyonbonyolított rendelkezés lefékezte a beruházásokat, még a golyóstollak beszerzését is megnehezítette.

Fotó: Barabás Ákos

Több fontos törvény újragondolását és átgyúrását várják a parlamenttől az erdélyi magyar városi és községi elöljárók. Mint mondják, a közbeszerzési törvény bonyolult és abszurd módszertana rendszerint

fejfájást okoz a hivatalokban, a hatályos rendelkezés értelmében jóformán még egy tekercs vécépapírt vagy golyóstollat sem lehet elektronikus licit lebonyolítása nélkül vásárolni.

Bármekkora is a román többség ellenállása, a közigazgatási törvény is megérett a korszerűsítésre – szögezik le a lapunk által megkérdezett RMDSZ-es választottak. Többségük szerint a nemzeti identitást szolgáló jelképhasználatot is ideje volna biztosítani.

Bürokrácia, átfedések, politikai preferenciák

Bognár Levente, Arad alpolgármestere is úgy véli, egy sor törvény szorul teljes újrafogalmazásra vagy legalább módosításra. Kérdésünkre kiemelte, az önkormányzat működését illetően a legsürgősebb a közbeszerzési eljárásokat szabályzó törvény korrigálása és összehangolása az Európai Unió jogrendjével.

Ez a törvény a feje tetejére állítja az állami hivatalokat. Elég, ha csak arról a pár forró nyári hétről mesélek, amikor Aradon megbénult a szemét elhordása. Bűz lepte el a várost, miközben országszerte tombolt a kanyarójárvány.

A régi cégnek lejárt a szerződése, az új még nem volt meg, a készenléti felügyelőséghez (ISU) fordultunk, majd a törvény értelmében ideiglenes közbeszerzést hirdettünk, azt megtámadta a prefektúra. Szóval teljes káosz alakult ki” – idézi fel az utóbbi évek egyik legkellemetlenebb időszakát Arad életéből a Maros-parti nagyváros alpolgármestere.

A Szabadság-szobor körüli térrendezést is akadályozza a közbeszerzési törvény Fotó: MTI

Mint mondja, hasonló helyzet alakult ki a Szabadság-szobornak helyet adó Megbékélés parkja korszerűsítése körül is. Az egyik vesztes cég megtámadta a licit eredményét, a közbeszerzéseket elbíráló hivatal az önkormányzatnak adott igazat, de a vállalkozó nem hagyta annyiban, és pert indított.

A polgármesteri hivatalnak most újabb hónapokat, netán éveket kell várnia, amíg valaki nekiláthat az eléggé lerobbant állapotba került park felújításához.

„Nem mondom, hogy egy vesztes cégnek nem áll jogában óvni, azonban ennek a mikéntjét is szabályozni kellene” – állítja Bognár Levente.

Az alpolgármester szerint nagyon fontos lenne a közigazgatási feladatkörökben tapasztalható párhuzamosságok kiiktatása is. Ugyanakkor Bognár jónak tartaná a tanügyi törvény „csiszolását” is, mégpedig a kisebbségi oktatás területén. Példaként említette,

Aradon már évek óta nyilvánvalóvá vált, hogy a fejkvóta nem elegendő, egy úgynevezett szórványszorzóra is szükség volna. Bognár Levente szerint a közigazgatási törvény is sürgősen korrigálásra szorul,

hisz számos esetben átfedést lehet észlelni a prefektúrák és a megyei tanácsok közt, vagy akár a helyhatóságok és bizonyos dekoncentrált intézmények közt.

Arad alpolgármestere nem tartja természetesnek, hogy míg az önkormányzat biztosítja a tanintézetek menedzsmentjét és fenntartását, a tanfelügyelőség nevezi ki azok vezetőit. „Ha politikailag nem egyszínű a polgármester és a főtanfelügyelő, együttműködés helyett egymás gáncsolása folyik” – mutatott rá. Ez különben a pénzek visszaosztásánál is jócskán megérződik, ezért az elöljáró véleménye szerint a közpénzügyi törvényt is újra kellene gondolni. Mint ecsetelte,

az önkormányzatok számára teljesen átláthatatlan a gazdasági élet, a városháza nemhogy a vállalkozók áfáját nem látja, de még a központi költségvetésbe befizetett összeg nagyságáról sem kap információt.

Bognár Levente aradi alpolgármester

„Köztudott, hogy az önkormányzatiság fokmérője a gazdasági autonómia” – hangsúlyozza Arad alpolgármestere. Szerinte a franciaországi modell biztosíthatná a helyhatóság számára, hogy a pénzek visszaosztása ne függjön a kormány politikai színezetétől.

Közbeszerzés: olcsó húsnak híg a leve

Szintén a közbeszerzési törvény akadályozza a leginkább a kerelőszentpáli községháza munkáját, állítja a Maros megyei nagyközség elöljárója, Simon István.

Én tizenhét éve vagyok polgármester, de ilyen rossz törvénnyel, mint ez, amit a Cioloş-kormány idejében fogadtak el, még nem találkoztam”

– jellemzi a 2016/98-as rendelkezést a községgazda. Simon úgy érzi, több sebből is vérzik a törvény, ezért néhány példát sorol. Amennyiben a községháza szolgálati autójának elromlik egy csapágya, a polgármester csak az elektronikus közbeszerzési rendszeren, a SEAP-on keresztül szerezheti be a cserealkatrészt, időt és energiát pazarolva a javításra.

Amennyiben meghirdet egy aszfaltozási munkálatot, az önkormányzatnak kötelező módon a legkisebb árajánlatot kell elfogadnia. Régebb a szakmai tapasztalatot is a követelmények közé sorolhatta, most attól el kell tekintenie.

Az aszfalt tonnánkénti ára a börzén 140 euró körül mozog. Milyen munkálatot végezhet az a cég, amely 70-ért kínálja?”

– teszi fel a költői kérdést Simon. Más: ha a település uniós alapokra pályázik, a versenytárgyalásra kötelező módon meg kell hívnia a közpénzügyi igazgatóság egyik ellenőrét.

Ezzel még nem is lenne gond, csakhogy a Maros megyei pénzügyi hivatalnál mindössze három személy rendelkezik a tendereket ellenőrző szakképesítéssel, naponta pedig akár harminc versenytárgyalást is meghirdethetnek a térségben.

Abban az esetben, ha egy munkálat meghaladja a százezer eurós értéket, külön meg kell pályáztatni a tervezést és külön a kivitelezést, ami szintén jelentős időveszteséget jelent.

Kerelőszentpálon a túlzott bürokrácia odavezetett, hogy a tavaly decemberben meghirdetett aszfaltozási munkálatokra csak az idén, augusztus végén sikerült aláírni a szerződést. Az első kapavágás elvégzésére, szintén a bürokratikus akadályok miatt, még egy pár napot várni kell – tette hozzá az elöljáró.

Kötelező érvényű értelmezést a törvényeknek

Akárcsak szentpáli kollégája, Kovászna elöljárója is mindenekelőtt a közbeszerzési törvényre panaszkodik. Mint mondja, szép és jó, hogy a jogszabály komoly elvárásokat fogalmaz meg, azonban rendkívül sok nehézséget, bonyodalmat okoz.

Nincs olyan nap, amikor ne ütköznénk a törvény okozta gondokba. Az utolsó, egy lej értékű golyóstollat is csak a SEAP-ról vásárolhatjuk meg, ha viszont ott nem találunk, külön indoklást kell írnunk azért, hogy miért vettük meg a legközelebbi sarki boltból”

– mutat rá a rendelkezés egyik visszásságára Gyerő József. A fürdőváros polgármestere szerint a törvényhozóknak mielőbb meg kellene emelniük azt a 30, illetve 100 ezer eurós plafont, amely a licitek kiírására kötelezi az önkormányzatokat.

Kovásznán például komoly fejtörést okoz a tender kiírása a hóeltakarítás esetében. „Egyfelől jön a rendőrség, és kérdőre von, miért nem takarítjuk a Kommandó felé vezető utat, másfelől ott van a közbeszerzési folyamat, amely hónapokig is elhúzódhat, és nem biztos, hogy sikerül befejezni az első hó lehullásáig” – neheztel a polgármester. Gyerő szerint ugyanakkor

a szimbólumokra vonatkozó törvényt is módosítani kellene, hisz a jelenlegi formájában óriási hiányérzetet szül az erdélyi magyarságban. Ugyanakkor változtatni kellene a számvevőszék működési szabályzatán,

mégpedig úgy, hogy az ellenőrző hatóságnak ne legyen beleszólási joga az önkormányzati döntések indoklásába. A túlkapást egyébként az alkotmánybíróság is észlelte.

„Jó lenne ugyanakkor egy olyan központi hatóságot is létrehozni, amely kötelező érvényű értelmezést adna a törvényeknek. Így kizárható lenne az, hogy ami a Kárpátokon túl fehér, nálunk a prefektus szerint fekete, vagy legalábbis szürke, hogy ne mondjam, egyik nap pepita, másik nap pöttyös” – fogalmazott a háromszéki városgazda.

„Ne legyünk katolikusabbak a pápánál!”

Elsősorban az uniós irányelveket kellene úgy alkalmazni, mint tőlünk nyugatabbra, vélekedik Raffai Emil. Székelykeresztúr polgármestere szerint nem természetes, hogy bizonyos kérdésekben „a pápánál is katolikusabbak akarunk lenni, csak azért, hogy bizonyítsunk Brüsszel előtt”.

Raffai Emil székelykeresztúri elöljáró is változtatna Fotó: ifj. Farkas Antal

A Hargita megyei város elöljárója úgy véli,

a köztisztviselők státusát kellene mielőbb felülvizsgálni, ugyanakkor változtatni kell a helyi közigazgatási törvényen, mégpedig a nemzeti kisebbségek jelképhasználati gondjai miatt.

„Ezzel az ittlétünket segítenék, komfortérzetünket javítanák” – állítja Raffai. Harmadsorban ő is a közbeszerzési törvényt említi, mely bonyolultságával teljesen lefékezi a munkálatok folyamatát.

Egy hideg és egy meleg

„Jelentős esély mutatkozik a közbeszerzési jogszabályok módosítására, a nemzeti jelképeket szabályozó közigazgatási törvénnyel kapcsolatban viszont egészen borúlátó lettem” – válaszolta lapunknak Korodi Attila, miután a polgármesterek legfőbb gondjaival szembesítettük.

Az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője elmondta, jelen pillanatban úgy néz ki, hogy a kormánypárt támogatja a szövetség által beterjesztett közbeszerzési törvénymódosító javaslatokat.

Kezdetben néhány liberális politikus is a kezdeményezés mellé állt, de időközben kihátrált. „Sajnos a jelenlegi törvény párhuzamos az uniós irányelvekkel, ugyanis túl nagy bürokráciát zúdít az önkormányzatok, polgármesterek nyakába” – jellemezte a közigazgatási jogszabályt Korodi Attila.

Korodi Attila képviselő szerint van esély a módosításokra Fotó: Sándor Csilla

Az RMDSZ-es honatya reméli, hogy év végéig, jövő esztendő elejéig sikerül észszerűbb irányba terelni a törvényt.

A jelképhasználatot szabályozó közigazgatási jogrend kapcsán a szövetség vezető politikusa már szkeptikusabb.

„Júniusig úgy tűnt, minden halad a megfelelő kerékvágásban, ám az akkor kitört médiahisztériának köszönhetően egyre csekélyebb esély mutatkozik arra, hogy a szociáldemokraták támogassák törvénymódosító kezdeményezésünket” – fejtette ki Korodi Attila.