Arany János gyerekperspektívából – kihirdették a diákvetélkedő győzteseit

Kihirdették az Aranyfeszt országos diákvetélkedő győzteseit szombaton a kolozsvári Tranzit Házban, ahol workshoppal egybekötött gálán vehettek részt a gyerekek.

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából, a 7–8. osztályosoknak szervezett országos Aranyfeszt utolsó fordulóját tartották meg december 8−10. között Kolozsváron. Erdély kilenc megyéjének 18 csapata mutatkozott be az RMDSZ kulturális és társadalomszervezési főosztályai által szervezett vetélkedőn. A szakmai zsűri a beküldött munkák értékelése és a közös tevékenység után

a csíkszépvízi Nyírő József Általános Iskola csapatát hirdette ki első helyezettként.

Díjuk egy brüsszeli tanulmányi út Winkler Gyula európai parlamenti képviselő jóvoltából. A második – a marosvásárhely Liviu Rebreanu Általános Iskola – és a harmadik küküllődombói Ádámosi Általános Iskola – helyezettek egy-egy értékes könyvcsomagot kaptak, az IDEA könyvtértől.

Szombaton a kolozsvári Tranzit Ház adott otthont az Aranyfeszt országos diákvetélkedő kiértékelőjének és gálaestjének, ahol az 5 tagú szakma zsűri díjazása előtt workshopokon vehettek részt a diákok. Márton Evelin a karakterépítést ismertette a résztvevőkkel, Balázs Imre József kreatív írás tippeket és trükköket osztott meg, Kulcsár Árpád a sajtó- és az irodalmi nyelv kapcsolatait mutatta be, László Noémivel verseket „boncoltak” a diákok, Könczey Elemér pedig a karikatúrákból tartott gyorstalpalót.

A gyerekek díja a kreatív workshopokon kívül egy személyes találkozó volt Kiss Judit Ágnes magyarországi költővel, valamint Lupescu Katával, a nagysikerű Kalózlány című könyv szerzőjével is megismerkedhettek.

– hangsúlyozta Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. Mint kifejtette, az egyik legsikeresebb diákvetélkedőt szervezték meg munkatársai: Újvári Dorottya és Molnár Bea.

Nem volt könnyű dolguk, hiszen több mint 70 csapat jelentkezett a vetélkedőre, ebből 9 megye 18 csapata jutott tovább a döntőbe. Szerinte ez a verseny azért is különleges volt, mert egyforma eséllyel indultak a nagyvárosból, és a kisebb településekről érkező diákok. Megmutatták, hogy bármilyen környezetben lehet szeretni, magunkénak érezni az erdélyi magyar kultúrát, és ez az, ami erdélyi magyar identitástudatunk alapköve.