„Matematikázhatnak” a helyi elöljárók – hiába vártak utalványokra és túlórapénzre a közalkalmazottak

Jó és rossz hírekkel egyaránt szolgál a közalkalmazottaknak a 2018-as évi állami költségvetésnek a kormány által elfogadott tervezete, amely összességében továbbra sem ad okot túl nagy optimizmusra a közszférában dolgozók számára.

A Tudose-kabinet hivatalos tájékoztatása szerint a szerdai ülésen a tanügyi és egészségügyi alkalmazottak javára módosították a 2017/153-as számú, a közalkalmazottak egységes bérezését előíró törvényt.

Az elfogadott sürgősségi kormányrendelet szerint azok az egészségügyi alkalmazottak, akik 2017-ben jogosultak voltak étkezési utalványra, 2018-ban egész évben részesülnek élelmiszerpótlékban, és ez nem esik a pótlékokat 30 százalékban maximáló cikkely előírása alá. A rendelet ugyanakkor 48 órában korlátozza az orvosoknál a kötelező normán kívül ellátható ügyeleti órák számát. Ami az oktatást érinti, a kormány közleménye értelmében az új módosítás szabályozza a vezetői, irányítói és ellenőrző tevékenységet betöltő tanügyi személyzet órabérét vagy a juttatások halmozását.

A kormány ugyanakkor közli: annak érdekében, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulás terhének a munkáltatóról az alkalmazottra való áthárítása következtében ne csökkenjenek a fizetések a közszférában, 2018. január 1-jétől 28,5 százalékkal növeli azon állami alkalmazottak bérét, akik adómentességet élveznek, és 25 százalékkal növeli a többi alkalmazott bérét a 2017. december 31-i szinthez képest.

Rossz hírekkel is szolgál viszont a 2018-as büdzsé:

a közszférában dolgozók továbbra sem részesülhetnek ajándékutalványban vagy üdülési csekkben, és az alkalmazási tilalmat sem oldotta fel teljes mértékben a Tudose-kormány,

a költségvetés-tervezet értelmében minden két megüresedett poszt után lehet majd felvenni egy új munkavállalót. A megszorításokat különben azzal indokolják, hogy csak így lehet a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani a költségvetés hiányát, márpedig az ennél nagyobb deficit szembekerülne a maastrichti szerződésben rögzített feltételekkel, és kötelezettségszegési eljárást vonna maga után.

A kabinet a szerdai ülésén további intézkedéseket fogadott el a közkiadások fenntarthatóságáért. A közlemény szerint ezek többek között előírják, hogy

a közintézményeknek 10 százalékkal kell csökkenteniük a különböző javakkal és szolgáltatásokkal járó kiadásaikat,

megtiltják az új gépkocsik, bútorzat és irodai technika vásárlását, előírják, hogy a túlórát kizárólag szabadnappal lehet kompenzálni, és leszögezik, hogy 2018 során nem lehet versenyvizsgát kiírni új alkalmazottak felvételére az ideiglenesen be nem töltött tisztségekre. A sürgősségi kormányrendelet ugyanakkor 2018. december 31-ig meghosszabbítja azt az időszakot, ameddig nem érvényes a tanügyi törvény azon cikkelye, miszerint az oktatásra a nemzeti össztermék 6 százalékát kellene fordítani. 

A döntés mindezekben és sok más kérdésben természetesen a parlament kezében van, az Agerpres hírügynökség értesülései szerint pedig a kormány csütörtökön el is küldte a döntéshozók elé a 2018-as költségvetés tervezetét. Amint arról beszámoltunk, a Mihai Tudose vezette kabinet szerdán hagyta jóvá a jövő évi büdzsétervet, amelynek prioritásai között az egészségügy, az oktatás és a befektetések szerepelnek. A kormány szerdai közleménye értelmében a 2018-as költségvetés 5,5 százalékos gazdasági növekedéssel, éves átlagban 3,1 százalékos inflációval és 2,96 százalékos költségvetési hiánnyal számol. 

{K1}

„Románia-szinten hatalmas előrelépés, hogy végre már decemberben megszületett a jövő évi költségvetés tervezete, akkor is haladás, ha azt a parlamentnek még el kell fogadnia” – értékelt csütörtökön a Krónika megkeresésére Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, akit a költségvetésnek a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos részleteiről faggattunk. Rögtön hozzátette azonban, hogy

ebben az országban, ha valaminek örülni lehet, utólag mindig kiderül, hogy korai volt az öröm, hiszen amikor úgy tűnt, hogy végre az önkormányzatok szabad kezet kapnak az alkalmazásokban, most újabb megszorítások következnek,

hiszen a tervezet szerint csak akkor lehet egy újabb munkatársat felvenni, ha kettő távozott.