Bíróságon folytatódnak a Magyarország elleni EB-eljárások

Hírösszefoglaló 2017. december 07., 16:25

Az Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság (EB), a harmadik szakaszba léptetve ezzel egyszerre a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat.

Szijjártó Péter brüsszeli sajtótájékoztatóján Fotó: MTI/KKM

A bizottság még áprilisban, júniusban és júliusban kezdeményezett a három ügyben jogsértési eljárást, amelyet – megfelelő válasz hiányában – később a második szakasz követett, az úgynevezett indoklással ellátott vélemény megküldése.

A magyar kormány azonban azóta sem hozta összhangba az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényeket, illetve nem történt előrelépés a kvótaügyben, ezért e kérdéseket a luxembourgi székhelyű bíróság elé terjesztik az eljárás harmadik szakasza keretében – jelentette be csütörtökön az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, amely az uniós jog betartásának legfőbb őre is egyben.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter erre reagálva végrehajthatatlannak nevezte a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést. A politikus kérdésre azt mondta: a kormány be fogja mutatni az Európai Bíróság előtt érveit.

A végrehajthatatlanság mellett azt is mondta, hogy a kötelező betelepítési kvóta teljesen ellentétes a józan ésszel, ahogyan az európai jogszabályokkal, szerződésekkel is.

Szijjártó a nap folyamán az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságával (LIBE) csütörtöki ülésén leszögezte: Magyarország súlyos vitában áll az illegális bevándorlás ügyében, amely meghatározó sorskérdés a kontinens jövője szempontjából.

A kormány elutasítja az illegális bevándorlást és a kötelező betelepítési kvótákat, és továbbra is harcolni fog a magyar emberek érdekeiért és biztonságáért

– hangoztatta a miniszter a jogállamiság magyarországi helyzetéről rendezett meghallgatáson. Aláhúzta, nem lehet véletlenszerű az összefüggés Soros György beszéde és a dublini szabályozás reformjáról az EP által elfogadott tárgyalási mandátum között.

Szijjártó leszögezte, senki nem állítja, hogy minden migráns terrorista lenne, ugyanakkor azon véleményének adott hangot, hogy az illegális bevándorlás súlyos veszély, amit bizonyítanak az elmúlt évek eseményei. Mint mondta, az EU „minden idők legsúlyosabb terrorfenyegetettségével néz szembe”, ezért mihamarabb helyre kell állítani a kontinens biztonságát, és ebből a munkából Magyarország kiveszi a részét.

Az ülésen Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kijelentette: az uniós alapértékek veszélyben vannak Magyarországon, a kormány szisztematikusan meggyengítette a fékek és ellensúlyok rendszerét. Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője hangsúlyozta, az országban létezik még szabad sajtó, azonban nincs sajtószabadság. Úgy vélekedett, „a kormány a médiarendszert kizárólag a politikai kommunikáció eszközének tekinti, minden bírálatot támadásként értékel, amelyre megbélyegzéssel válaszol”.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója „optikai csalódásnak” nevezte, hogy Magyarország nem hajtja végre az uniós jogszabályokat, az ország ugyanis folyamatosan a középmezőnyben van a kötelezettségszegési eljárások számát tekintve.