Elfogadta a kormány a büdzsét – teljes a bizonytalanság a munkaerőpiacon

Bálint Eszter 2017. december 06., 18:32

A munkáltatók és a munkavállalók is türelmetlenül várják, hogy mi lesz a bejelentett adópolitikai módosítások vége. A parlament kezében a döntés.

Mihai Tudose kormányfő szerint a sarokszámok egyáltalán nem optimisták Fotó: Gov.ro

Már csak a parlament két házának kell rábólintania a 2018-as évi állami és társadalombiztosítási költségvetésre, miután szerdai ülésén a kormány elfogadta azt. Mihai Tudose miniszterelnök a kormányülés első, sajtónyilvános részében úgy vélekedett, hogy

„a jajveszékelők kórusának bírálatai ellenére egy jó költségvetés-tervezetet fogad el az általa vezetett kabinet, amelyben a sarokszámok egyáltalán nem optimisták”, sőt szerinte „talán inkább pesszimisták”.

„Alig 5,5 százalékos gazdasági növekedést helyez kilátásba olyan körülmények között, hogy mindenki nagyobb GDP-bővülésre számít. A 2017-esnél 30,9 milliárd lejjel nagyobb bevételt vár, és ez az első alkalom, hogy Románia bruttó hazai terméke meghaladja a 200 milliárd eurót. A prioritásokat illetően következetesek vagyunk: egészségügy, oktatás, infrastruktúra.

Az egészségügynél 17 százalékos, az oktatásnál 16 százalékos, míg az infrastruktúra esetében 42 százalékos a növekedés 2017-hez viszonyítva”

– hangsúlyozta a kormányfő. Kitért arra is, hogy a mezőgazdaságra 23,6 százalékkal többet irányoztak előre, mint az idénre – az ágazatot a gazdaság egyik fő felhajtóerejének nevezte.

Bejelentette továbbá, hogy 2018-ban 28,4 milliárd lejt kellene a költségvetés szerint lehívni az európai uniós forrásokból. Ez meglátása szerint realista célkitűzés, amit túl is fog szárnyalni Románia, hiszen „jövőre érnek be a megkezdett projektek”.

„Lesz forrás a bér- és nyugdíjemelésekre”

A főbb sarokszámokat Ionuț Mișa pénzügyminiszter ismertette.

A jövő évi állami költségvetés 5,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 4,55 lej/eurós árfolyammal, illetve 2614 lejes nettó átlagbérrel számol. A költségvetés hiány (cash) a GDP 2,97 százalékát teszi majd ki, míg az ESA-hiány 2,96 százalék lesz, ami belefér a maastrichti szerződésben rögzített 3 százalékos deficitcélba.

A költségvetés tervezete tartalmazza az egységes bérezési törvényben rögzített fizetésemelési menetrendhez, valamint a nyugdíjpont értékének 10 százalékos emeléséhez szükséges anyagi erőforrásokat” – emelte ki a pénzügyi tárca vezetője.

Elmondása szerint a büdzsé várható bevételei 287,5 milliárd lejt tesznek majd ki, ami GDP 31,7 százalékát jelenti. A legnagyobb, 10,1 százalékos tételt a járulékok fogják jelenteni, majd 6,8 százalékkal az áfa, 3,3 százalékkal a jövedéki adók és 2,3 százalékkal a fizetések és jövedelmek utáni adók következnek.

A költségvetés kiadásait eközben 314,5 milliárd lejre becsüli a kormány, ami a GDP 34,6 százalékát jelenti.

Ebből a nyugdíjak és más, nyugdíjasoknak nyújtott juttatások 98,6 milliárd lejt tesznek ki, ami a GDP 10,9 százaléka. A pénzügyminiszter elmondása szerint a személyzettel járó költségek 2018-ban 81,6 milliárd lejre fognak rúgni, ami 11,6 milliárd lejjel haladja meg a 2017-es szintet, és a GDP 88,9 százalékát jelenti.

Beruházásra eközben 38,5 milliárd lejt, avagy a bruttó hazai termék 4,2 százalékát szánja a Tudose-kabinet, ami 11,5 milliárd lejjel több mint amennyit az idén erre a célra előirányoztak. Az állami, illetve a társadalombiztosítási költségvetés tervezetét ezt követően a parlament elé továbbítják elfogadásra.

Nem akarnak bért emelni a munkáltatók

Miután már néhány napja tudni lehetett, hogy a kormány szerdán napirendre tűzi a büdzsé tervezetét, a parlamenten pedig még nem ment át a költségvetés alapját jelentő, az adótörvénykönyvet módosító, 2017/79-es sürgősségi kormányrendelet, az Alfa Kartell szerdán a parlamenthez, illetve a két házelnökhöz, Liviu Dragneához és Călin Popescu Tăriceanuhoz intézett nyílt levélben próbálta megsürgetni a döntéshozókat.

Sok jelzés érkezett hozzánk, amelyek szerint a munkáltatók számottevő része elutasítja az alkalmazottak bruttó fizetésének a megemelését,

és ideiglenes megoldást keres a béreknek a jelenlegi szinten tartására, ameddig stabilizálódik a jogszabályi környezet, vagyis törvényerőre lép a sürgősségi kormányrendelet” – áll a Bogdan Hossu szakszervezeti elnök által aláírt levélben.

Mint ismert, a munkáltatóknak azért kellene emelniük a bruttó fizetéseket, mivel a társadalombiztosítási hozzájárulás kifizetését a kormány 2018-tól átruházza az alkalmazottakra. A szakszervezeti közlemény szerint különben a bruttó fizetés megemelését elutasítók között olyan állami vállalatokat is találunk, amelyek a pénzügyminisztérium alárendeltségében működnek, mint például a Román Lottótársaság. 

Nagyon aggódnak az alkalmazottak is

A munkavállalókat is aggodalommal tölti el a jogszabályi környezet változása miatt kialakult bizonytalanság. Mint egy, az Undelucram.ro állásközvetítő által végzett, szerdán nyilvánosságra hozott felmérésből is kiderül,

az alkalmazottak 70 százaléka tart attól, hogy a tb-járulék terhének az alkalmazottra történő áthárítása nyomán csökken a fizetése.

A közvélemény-kutatás szerint amúgy sem jellemzi túlzott optimizmus a romániai alkalmazottakat: a munkavállalók 61 százaléka semmiféle fizetésemelésre nem számít az elkövetkező hat hónapban, a megkérdezettek 52,8 százaléka pedig úgy vélekedett, hogy az alacsony fizetések mellett a bónuszaik is kisebbek lesznek, mint előző évben.

Sokan vélik ugyanakkor úgy, hogy fokozatosan romlanak a munkakörülményeik, 64 százalék mondta azt, hogy az elmúlt hat hónapban megnőtt a rájuk nehezedő munka volumene, miközben 51 százalék szerint a cég vagy kollégáik támogatása nem változott.

És a nagyobb munkamennyiség mellett is 41,6 százalék szerint a munkafolyamat vagy a hatékonyság ugyanaz maradt, 41,8 százalék szerint pedig egyenesen romlott. Ez pedig nagyobb stresszt eredményez, amit az alkalmazottak 64,5 százaléka megérez. Annak ellenére, hogy a megkérdezettek 56,7 százaléka úgy érzi, fejlődött szakmailag az elmúlt évben, csak 18,7 százalék gondolja úgy, hogy jelenlegi munkahelyén még előre léphet a hierarchiában. Ugyanakkor az alkalmazottak 40,3 százaléka nem hisz már annak a cégnek a jövőjében, amelynél dolgozik.

A felmérés során megkérdezettek 60 százaléka mondta különben azt, hogy a 2018-as év folyamán munkahelyet szeretne váltani,

közülük 61,68 százalék pedig kész ennek érdekében továbbképzésen is részt venni, 40,9 százalék még egy másik városba is elköltözne. Különben a megkérdetettek 44,8 százaléka vélekedett úgy, hogy kevesebb álláslehetőség közül választhatnak most, mint hat hónappal ezelőtt. Változást jelent az is, hogy míg 2016 végén az alkalmazottak már tervezték a 2017-es nyaralást, most már 55,3 százalékuk nem mer erre gondolni, sőt, arra számít, hogy kevesebb kikapcsolódást tud megengedni magának jövőre.