Perdöntő bizonyíték lehetne a gyulafehérvári Batthyáneum visszaszolgáltatásáért zajló perben két, a 19. században hozott debreceni ítélet. Az értékes dokumentumokhoz - melyeket az államosított könyvtárban őriznek -, az egyháznak nincs hozzáférése.
A 19. század elején kimondott debreceni ítéletek alapján vizsgálja a Gyulafehérvári Táblabíróság, hogy jogosan utasította-e el a romániai restitúciós bizottság azt a kérést, hogy szolgáltassa vissza a római katolikus érsekségnek a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat. Az MTI beszámolója szerint
a debreceni ítélet figyelembe vételét Komáromi Attila, az egyház jogi képviselője kezdeményezte Ileana Darjának, a könyvtár volt igazgatójának egy 1997-ben publikált tudományos dolgozatára hivatkozva.
Ebben a volt igazgató többek között arról értekezett, hogy a könyvtáralapító Batthány Ignác püspök halála után az örökösei beperelték az egyházat az örökségért, de a debreceni bíróságon 1815-ben kimondott ítélet az egyház tulajdonjogát erősítette meg.
Komáromi Attila az MTI-nek elmondta: egy ilyen ítélet perdöntő bizonyíték lehetne, hiszen a román állam éppen arra hivatkozva utasította el a visszaszolgáltatást, hogy a püspök a végrendeletében nemcsak az egyházat, hanem Erdély provinciát is megjelölte örököseként.
Az egyház nézete szerint az Erdély provincia tulajdonképpen az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelöli. Hozzátette azonban, hogy a perdöntő iratokat is a Batthyáneum könyvtárban őrzik, ezekhez a tulajdonáért harcoló egyháznak nincsen hozzáférése. Komáromi Attila elmondta: a könyvtár képviselői a korábbi tárgyaláson egy 1815-es és egy 1922-es debreceni ítélet másolatát nyújtották be, de vitatható, hogy ezek valamelyikére hivatkozott-e a könyvtárigazgató, ezek ugyanis gazdasági kérdésekről szólnak, nem pedig örökösödésről.
Aurelian Mocan bíró, a táblabíróság szóvivője az MTI-nek elmondta, a szerdai tárgyaláson a táblabíróság elrendelte, hogy a latin nyelvű ítéleteket mindkét fél szakértői fordítsák le.
A bíróság arról is határozott, hogy hivatalos átiratban kérdezik meg a volt könyvtárigazgatót, hogy a mostani peranyagba bekerült ítéleteket vette-e figyelembe a dolgozata megírásakor.
Mint ismeretes, a gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A jelenleg folyamatban levő elsőfokú peres eljárás 2015 novemberében indult.