A romániai magyarságot ért jogsértésekről, a gyűlöletbeszéd következményeiről, valamint a kisebbségi oktatás problémáiról tájékoztatták az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát a Pro Regio Siculorum Egyesület és a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat munkatársai.
A november 29. és december 1. között Genfben megszervezett 10. Kisebbségügyi Fórum több mint 400 résztvevővel zajlott, az állami küldöttségek mellett számos civil szervezet is képviseltette magát. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közleményében arról tájékoztatott,
a fórumon beszámoltak a gyűlöletbeszéd aggasztó térnyeréséről Romániában, ahol újságírók, véleményformálók, szélsőséges politikusok a magyar közösség ellen irányuló, felbujtó üzeneteket hangoztatnak.
Emlékeztettek, hogy júniusban a kisebbségek nyelvi jogainak kiterjesztését nem fogadta el a parlament, ami részben az agresszív médiakampánynak tudható be. Hangsúlyozták, az Európai Unió tagállamainak határozottabban kellene fellépniük a gyűlöletbeszéd megfékezése érdekében. A jogvédő szervezetek illetékesei rámutattak: az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) munkája hasznos és fontos, de önmagában nem elég, szerintük hangsúlyosabban kellene büntetni a xenofób üzenetek megfogalmazóit.
Ugyanakkor a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat munkatársai nyilatkozatban világítottak rá a magyar kisebbséget érintő oktatási rendszer buktatóira. Jelezték többek között, hogy a középiskolai oktatásban a magyar diákok számára továbbra is kihívást jelent, hogy ugyanazon a szinten tanulják a román nyelvet, mint a román anyanyelvű diákok. Felhívták a figyelmet a magyar nyelvű tankönyvek hiányára az elemi oktatásban, valamint arra, hogy a magyar anyanyelvű oktatás nem biztosított minden egyetemi szakon, különösen a mérnöki, illetve az orvosképzésben jelent ez problémát.
Aggasztónak tartják, hogy továbbra sem engedélyezték a hatóságok egy önálló magyar tanszék létrehozását a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen
– hangzott el a Kisebbségügyi Fórumon.
Benkő Erika parlamenti képviselő, a jogvédelmi szolgálat vezetője hangsúlyozta, az erdélyi magyarságot érintő problémákat nemzetközi szintre is el kell vinni, ezért minden ilyen lehetőséggel élnek. Lapunknak kifejtette,
a fórumon elhangzottakról az ENSZ jelentés formájában írott nyilatkozatot ad ki, ebbe bekerülnek a romániai magyarság problémái,
ugyanakkor az ENSZ kisebbségügyi raportőre is készít egy hivatalos jelentést, amelyben kiemelt figyelmet szentel a romániai kisebbségi oktatás helyzetének.