Felfüggesztette Oroszország tagságát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), és ezzel automatikusan kizárta annak sportolóit a 2018. február 9. és 25. között rendezendő pjongcsangi téli ötkarikás játékokról.
A régóta húzódó doppingbotrány folyományaként hozott döntés értelmében a kvótát szerző orosz sportolók
a tavalyi riói nyári olimpiához hasonlóan újfent csak külön engedéllyel, szigorú ellenőrzések mellett, a bizottság független zászlaja alatt versenyezhetnek majd a dél-koreai csúcseseményen.
A lausanne-i székhelyű szervezet végrehajtó bizottságának kedd este meghozott határozata szerint a seregszemlére az orosz sportminisztérium képviselői nem kaphatnak akkreditációt, miközben a korábbi tárcavezető Vitalij Mutkót és helyettesét, Jurij Nagornihet eltiltották a jövőbeli ötkarikás játékoktól. A 2014-es szocsi olimpia szervezőbizottságának igazgatóját, Dimitrij Csernisenkót kizárták a 2022-es pekingi játékok rendezését irányító bizottságból, miközben az Orosz Olimpiai Bizottságot – az ügy kivizsgálási költségének megtérítéseként – 15 millió dollár kifizetésére kötelezték.
Felfüggesztették az Orosz Olimpiai Bizottság elnökének, Alekszandr Zsukovnak a NOB-tagságát is, ám ő már kedd este bejelentette, hogy sportolóik a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordulnak a szankció miatt. Ennek megfelelően szerdán huszonkét – a szocsi játékok doppingtesztjeinek felülvizsgálata után – diszkvalifikált olimpikon (köztük Alekszandr Legkov, az 50 kilométeres sífutás bajnoka és a bobosok kétszeres olimpiai bajnoka, a sportág országos szövetségének elnöke, Alekszandr Zsubkov) fellebbezett a határozat ellen.
Mint ismeretes, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által korábban megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság államilag támogatott, rendszerszintű doppingolást tárt fel az oroszoknál. Ennek nyomán a NOB önálló fegyelmi eljárást indított a svájci Samuel Schmid irányításával,
a szocsi olimpia tesztjeinek újraelemzését követően pedig november óta 25 versenyzőt tiltottak el – és fosztották meg érmeiktől, aminek következtében Norvégia került a 2014-es olimpia összesített éremtáblájának élére.
Mindezek ellenére volt és jelenlegi versenyzőket érthetően felháborított a NOB döntése. Az egykori legendás műkorcsolyázó, Tatjana Tarasova például nemzeti sportjuk elleni „gyilkosságnak" tartja az általa igazságtalannak tartott határozatot. A NOB hivatalos közleményében ugyanakkor a bizottság első embere, Thomas Bach úgy fogalmaz, hogy példátlan támadás érte az olimpiai játékokat és a sport egészét, a bizottság pedig „következetesen arányos" büntetéseket osztott ki, megvédve a tisztán versenyző sportolókat.
A versenyzők egyébként önállóan dönthetnek arról, hogy elindulnak-e majd a semleges lobogó alatt, de így is kérdéses, hogy a téli sportokban élen járó orosz klasszisok jelen lesznek-e a februári csúcseseményen.
A jégkorongozó Ilja Kovalcsiuk szerint a NOB kiszámítható politikai döntést hozott, de ha az orosz sportolók elmennek az olimpiára, az egyesíteni fogja az országot. „Minden tiszta versenyzőnek részt kell vennie" – hangsúlyozta a korábbi NHL-es hokis. Marija Zaharova orosz külügyminiszter szóvivője leszögezte: „Soha nem fognak tudni ledöntetni minket. Sem világháború, sem a Szovjetúnió szétesése, sem a büntetések nem törtek meg. Túléljük.”