Jótékony adóügyi intézkedések? - György Attila pénzügyi államtitkár szerint hasznosak a gazdaságnak a kormány tervei
A kormány megteremtette annak a feltételeit, hogy a tb-járulékok átruházása nyomán a munkáltatók a versenyszférában is emeljék a bruttó béreket – nyilatkozta a Krónikának György Attila pénzügyminisztériumi államtitkár.
A társadalmi párbeszéd részeként hétfőn ismerteti a szakszervezetekkel és a munkáltatói szövetségekkel a pénzügyminisztérium a 2018-as évi költségvetés tervezetét – nyilatkozta a Krónikának György Attila, a tárca államtitkára, aki azonban a sarokszámokról még nem kívánt részleteket elárulni.
Az önkormányzatok aggodalmát firtató kérdésünkre viszont annyit elmondott, hogy a büdzsé tervezete szerint a
helyi közigazgatási egységek költségvetésébe az áfabevételekből 29 880,5 millió lejt folyósítanak, ami számottevően nagyobb összeg az idén kiutaltnál.
Mint ismeretes, a megyei jogú városok vezetői amiatt aggódnak, hogy a jelenleg 16 százalékos jövedelemadó-kulcs 10 százalékra történő csökkentése miatt lényegesen megcsappannak a bevételeik. Több megyeszékhelyen kilátásba helyezték a helyi adók felsrófolását, Nagyváradon pedig már el is fogadták a 20 százalékos emelésről szóló határozatot.
{K1}
György Attila államtitkár szerint ugyanakkor a jövedelemadó területén javasolt költségvetési intézkedések jelentős gazdasági hatással bírnak.
Közölte: a megemelt munkavállalói jövedelem következtében megnövekedett vásárlóerő ösztönözni fogja a belföldi fogyasztást, valamint a beruházásokat.
„Ez ellensúlyozza a javasolt adóintézkedések kedvezőtlen hatását, és elegendő helyet biztosít a költségvetési előrejelzéshez kialakított makrogazdasági keret megvalósításához” – fogalmazott lapunknak a Tudose-kormány tagja.
Az államtitkár a társadalombiztosítási hozzájárulásnak a munkavállalóra történő átruházására vonatkozó kérdésünkre úgy válaszolt: az intézkedésnek jelentős az üzleti környezetre gyakorolt hatása a tb-járulékok számának csökkenése és a munkáltató kötelezettségeinek eltörlése miatt. „Makrogazdasági szinten a kötelező társadalombiztosítási járulékok teljes részarányának 2 százalékponttal történő csökkenése, ugyanakkor a társadalombiztosítási kötelezettségek kizárólagosan magánszemélyekre való átruházása jelentéktelen hatást gyakorol. A bérköltség csak kis mértékben nő nettó összegben. Ennek eredményeképpen a vállalatok versenyképességére nem lesz hatással” – igyekezett megnyugtatni a vállalkozókat a pénzügyi államtitkár.
György Attila a bércsökkenéstől tartó munkavállalóknak ugyanakkor azt üzente, hogy a kormány a 2017/82-es számú sürgősségi rendelettel megteremtette a törvényes keretet a magánszféra számára is, a cég méretétől függetlenül, hogy egyeztetéseket folytassanak az alkalmazottakkal a bruttó bérek megfelelő növelése, továbbá a munkaszerződések ezirányú módosítására érdekében.
A Tudose-kormány által bejelentett, 2018 januárjától esedékes adópolitikai intézkedések sorában talán a megosztott áfafizetés váltotta ki a legtöbb vitát. A kabinet eredetileg úgy tervezte, hogy októbertől opcionálisan vezeti be, vagyis a cégek önkéntes alapon csatlakozhattak a rendszerhez, ám januártól minden vállalkozásnak külön bankszámlán kell kezelnie az általános forgalmi adót.
A javaslat jelenleg még a parlament napirendjén szerepel, a képviselőház a döntéshozó kamara, de korábban a szenátusban lényeges módosítást eszközöltek rajta azáltal, hogy a legtöbb vállalkozás számára továbbra is opcionális marad a megosztott áfafizetés, s csak azoknak a cégeknek lesz kötelező, amelyek az állammal kötnek üzletet, vagy csődeljárás alatt állnak. Kormánypárti nyilatkozatok szerint pedig csak akkor válik kötelezővé, ha beváltja a hozzá fűzött reményeket.
György Attila szerint a megosztott áfafizetés mechanizmusa hatékonyabb áfabegyűjtési módszer, ami biztosítaná az államháztartás bevételeinek növekedését – mint emlékeztetett, a költségvetési bevételek számottevő hányadát az áfabevételek teszik ki.
Ugyanakkor – tette hozzá az államtitkár – az új mechanizmus az áfa területén csökkentené az adócsalást, lévén, hogy a cégek az általuk begyűjtött közteher összegét nem használhatják más célra, mint a saját áfakifizetési kötelezettségeik törlesztésére a beszállítóik vagy az állam felé.
{K2}
György Attila szerint ugyanakkor a megosztott áfabefizetés mechanizmusa beszünteti azokat az áfacsalásokat, amikor egyes gazdasági szereplők a begyűjtött áfát a törvény előírásaitól eltérő célra használták.
– jelentette ki György Attila. A pénzügyminisztérium államtitkáránál rákérdeztünk arra is, hogy egyes gazdasági elemzők a jövőre várható adópolitikai módosítások körül kialakult bizonytalanságot, a kiszámíthatóság hiányát okolják-e amiatt, hogy történelmi csúcsot döntött a lej-euró árfolyam, illetve három éve nem tapasztalt magasságokba ugrott az irányadó bankközi kamatláb. Erre György Attila csak annyit válaszolt: „a bankközi kamatláb alakulását a makrogazdasági jelenségek befolyásolják, ami nem áll a pénzügyminisztérium szabályozási, valamint szakhatáskörében”.
Gazdasági robbanást vár a kabinet - A jövő évi költségvetés tervezete szerint a hazai össztermék (GDP) 4,2 százalékát fordítják befektetésekre – nyilatkozta Paul Stănescu regionális fejlesztési, közigazgatási és európai alapokért felelős miniszter. A miniszterelnök-helyettes szerint ennek következtében Romániában jövőre „gazdasági robbanás” lesz. „Be kell ismernünk, idén kicsit nehezebb volt, mert a bértörvénnyel nőttek a fizetések, ami jelentős összeg, de meggyőződésem, hogy 2018-ban Romániában gazdasági robbanás lesz. Az adatok is ezt igazolják” – mondta Stănescu. Hozzátette, reméli, hogy jövőre több uniós támogatást sikerül lehívnia Romániának, ugyanis minden ágazatban megnyíltak a pályázati lehetőségek.