Gyergyói zenészek húzzák a talpalávalót a budapesti Fonóban

MTI 2017. december 02., 15:14

Jubileumi gálát rendeznek gyergyói zenészekkel december 6-án a Fonó Budai Zeneházban az idén húszéves Utolsó Óra gyűjtés tiszteletére.

Kelemen László Fotó: Pál Árpád

A Kárpát-medence egységes hangszeres népzenei gyűjtése 1997-ben kezdődött és 2001-ig tartott. Négy év alatt több mint 1200 órányi zenét rögzítettek a Fonóban a különböző tájakról érkező adatközlőkkel, összesen 112 zenekarral. A muzsikusokat Budapestre hozták, általában öt napra, hogy ott játsszák le teljes repertoárjukat.

A Hagyományok Háza és a Fonó idén szeptemberben jubileumi sorozatot indított, amely a meghívott adatközlő mesterek mellett bemutatja a fiatal generációt is.

„Az adatközlők közül nagyon sokan meghaltak az elmúlt évtizedekben, de a még élőket és zenélőket fontos felmutatnunk, mert a fiatalok rengeteget tudnak tanulni tőlük” - mondta Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója korábban az MTI-nek.

A Fonóba december 6-án érkező csapat tagjai közül a gyergyócsomafalvi hegedűs, az 1944-es születésű Bartalis Ferenc szerepelt az Utolsó Óra gyűjtésein is. A tervek szerint rajta kívül őt ezúttal Szőcs János furulyás, Gál Imre hegedűs, Péter Vilmos cimbalmos, Bakos József harmonikás, valamint Balázs Kercsó Alpár bőgős egészíti ki.

Az Utolsó Óra gyűjtései során 1998-ban két zenekar érkezett Gyergyóból. A damuki román muzsikusok két hegedű és gardon felállásban játszottak, Gyergyócsomafalváról pedig két magyar hegedűs, cimbalmos, nagybőgős és furulyás érkezett akkor Budapestre. A gyergyói viszonylagos elzártság azon túl, hogy sok ősrégi dallamot őrzött meg, nem jelenti az Erdélyben máshol megszokott dallamtípusok hiányát.

A gyergyói marosszéki (forgatós típusú) tánc dallamai között például a Kalotaszegen legényesként megismert dallamokat találunk, mint ahogy a csárdások között is sok az Erdélyben általánosan használt népdal.

Az Utolsó Óra során felvett zenei anyag legértékesebb dallamai adatokkal, fényképekkel és szakmai tanulmánnyal 68 CD-n jelentek meg az Új Pátria sorozatban, nagyrészt a Norvég Alap mintegy 200 millió forintos támogatásával. Az elmúlt évszázad egyes gyűjtéseit is tartalmazó, 13 ezer órányi teljes anyag a Hagyományok Háza Folklór Adatbázisában érhető el.