A bértárgyalás nem jelent fizetésemelést, és a munkaszerződések módosítása sem kötelező

Minden munkáltatónak le kell bonyolítania a bértárgyalásokat, és erről értesítenie kell a munkaügyi felügyelőséget.

Átiratban kell értesíteni a munkaügyi felügyelőségeket a kötelező bértárgyalások eredményéről. Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség főfelügyelője rámutatott,

a kormány csak arra kötelezi a munkaadókat, hogy elkezdjék a tárgyalásokat az alkalmazottakkal, de arra nem, hogy megemeljék a béreket, vagy módosítsák a munkaszerződéseket.

A 2017/82-es számú sürgősségi kormányrendelet értelmében a munkaadók kötelesek kezdeményezni a kollektív, vagy az egyéni munkaszerződések újratárgyalását, majd erről értesíteniük kell átiratban a munkafelügyelőséget. Bár a cél az, hogy eldöntsék, a társadalombiztosítási járulékok a munkavállalóra való áthárítása után megemelik vagy sem a bruttó béreket, ez nem kötelező.

A jogszabály értelmében különben a tárgyalásoknak mindenképpen nyoma kell maradnia, jegyzőkönyvet kell készíteni, akkor is, ha nem változik semmi, ám ha módosul a munkaszerződés, azt be kell nyújtani a munkaügyi felügyelőséghez.

Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor azt írják a jegyzőkönyvbe, hogy nem tudtak megegyezni, és újabb  tárgyalási fordulót kell kitűzni – ilyen esetben a szakszervezeteknek jogukban áll munkakonfliktust kezdeményezni, részletezte a főfelügyelő.

Az egyeztetést a 2011/62-es társadalmi párbeszéd törvény alapján kell lebonyolítani, az eljárást a nagyobb cégek, amelyek 21-nél több alkalmazottat foglalkoztatnak, jól ismerik, ám a kisvállalkozók számára ez még idegen terep.

Kovászna megyében például hozzávetőleg 4700 munkaadónak van legalább egy alkalmazottja, nekik le kell bonyolítaniuk a bértárgyalást.

A bértárgyalás a versenyszférában és az állami intézményeknél is kötelező, ám a köztisztviselőkre nem vonatkozik, mert ők más jogszabály alapján kapják a fizetést. A Kovászna megyei felügyelőség próbál segíteni a vállalkozóknak, az intézmény honlapján például közzétesznek egy formanyomtatványt – azt kell határidőre kitölteni, és elküldeni elektronikus postán, faxon, vagy benyújtani személyesen.

A kormányrendelet ugyan nem ír elő büntetést, ám a határidő lejárta, vagyis december 20-a után a munkafelügyelőség ellenőrizni fogja a munkaadókat,

és ha kiderül, hogy nem szervezték meg a tárgyalásokat, újabb határidőt szabnak, majd ha ezután sem tesznek eleget a kötelezettségüknek, 5000–10000 lej közötti pénzbírsággal sújtják a munkaadót. Ördög Lajos felhívta a figyelmet, hogy a béreket nem kell kötelezően emelni, viszont a minimálbért igen, tehát azoknak az alkalmazottaknak, akik minimálbért kapnak, január elsejétől 1450 lejről 1900 lejre kell növelni a bruttó fizetését.