Adóemeléssel fenyegetnek Váradon a kormány tervei miatt

Amennyiben a szociálliberális kormány nem mond le a tervezett adópolitikai módosításokról, 20 százalékos adóemelés jöhet Nagyváradon is.

Sorra jelentik be a polgármesterek, hogy kénytelek megemelni az ingatlanok, telkek és személygépkocsik adóját azt követően, hogy a kormány adópolitikai módosításai nyomán jelentősen megcsappan az a pénzösszeg, amiből jövőre gazdálkodhatnak.

Csütörtökön Ilie Bolojan, Nagyvárad elöljárója rukkolt elő azzal, hogy amennyiben a Tudose-kormány nem fúj visszavonulót, úgy 20 százalékkal nőnek a helyi adók.

Mint az ellenzéki elöljáró a Bihorștiri.ro portál tudósítása szerint elmagyarázta, a jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra csökkentése nyomán 15,5 millió euróval kevesebb folyik be a városkasszába, ezt pedig pótolni kell, ugyanis a betervezett, illetve már megkezdett beruházásokat meg kell valósítani, és az európai uniós pályázatok önrészére is tartalékolni kell.

Kiderült ugyanakkor, hogy a jó adófizető polgárok, vagyis akik március 31-e előtt befizetik az egész évi adót, immár nem 10 százalékos, hanem csupán 5 százalékos kedvezményben részesülnek. A cégek esetében marad az eddig alkalmazott 5 százalék.

A helyzet érdekessége, hogy Bolojan alig 3 órával azelőtt tartotta meg az adóemelési szándékát bejelentő sajtótájékoztatóját, hogy 16 órától közmeghallgatás volt meghirdetve a 2018-as adókról és illetékekről, az „adóügyi forradalom” előtt kidolgozott tervezet azonban nem számolt adóemelésekkel.

A polgármester egyúttal más intézkedéseket is bejelentett. Közölte például, hogy változhat a nyugdíjasok ingyenes tömegközlekedési bérletére vonatkozó határozat, mint ahogy abbéli szándékáról sem tett le, hogy elbocsátások lesznek a Helyi Közlekedési Vállalatnál. Bolojan szerint szintén a PSD–ALDE-kormánynak kell megköszönniük a váradiaknak azt, hogy nő a távhő gigakalóriánkénti ára, valószínűleg január elsejétől ejtik meg a drágítást, de ha a törvények lehetővé teszik, akkor már december elsejétől megemelik az árakat.

A nemzeti liberális párti politikus különben az adóemeléseket a kormánypártokra hárította, és abbéli reményének adott hangot, hogy így vagy úgy, de a szociálliberális kormány meggondolja magát, és lemond a 79-es számú sürgősségi kormányrendelet alkalmazásáról.

Bolojan számításai szerint ugyanis még akkor is 9,25 millió eurós hiány lesz a városkasszában, ha érvénybe lépnek a korábbi egyeztetések során beígért kompenzációk.

A polgármester azt mondja, ha a kormány nem alkalmazza a sürgősségi rendeletet, akkor minden marad a régiben, a város letesz az adóemelési szándékról.

Bolojan – aki egyben a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének ügyvezető elnöke is – ismételten leszögezte, hogy valamennyi megyeszékhely nagy összegektől esik el a kormány döntései nyomán, függetlenül attól, hogy melyik régióban fekszenek.

{K1}

Az ellenzéki politikus ugyanakkor reméli, hogy a megyeszékhelyek polgármesterei politikai színezettől függetlenül, de főként a szociáldemokraták megpróbálják rábírni a honatyákat, hogy ne szavazzák meg a parlamentben a Tudose-kormány által elfogadott adóügyi intézkedéseket.

Az RMDSZ több módosító javaslatot fogalmazott meg a jogszabállyal kapcsolatban, amelyek közül az egyik legfontosabb az 1 százalékos forgalmi adónak az opcionálissá tétele – jelentette be Tánczos Barna pénzügyi szakpolitikus azt követően, hogy a felsőház pénzügyi bizottsága szerdán tárgyalta a sürgősségi kormányrendeletet. Mint hangsúlyozta,

az RMDSZ egyik fő aggálya az adótörvénykönyv tervezett módosításaival kapcsolatban az, hogy a személyi jövedelemadó 16-ról 10 százalékra való csökkentésének hatására jelentősen redukálódni fog az önkormányzatok bevétele. A jövedelemadó ugyanis az egyik legnagyobb forrásuk.

„Az önkormányzatok problémáját egy másik törvénytervezettel kell rendeznünk. Az RMDSZ szenátora arról is beszámolt, a szövetség a szakbizottsági munkálatok során támogatta azon kezdeményezéseket, amelyek az informatikai szektor problémáit rendeznék. 

„Az informatikai cégek előre láthatóan a 10 százalékos személyi jövedelemadó és a tb-járulékok munkáltatóról az alkalmazottra való átruházása eredményeként 6-7 százalékos összköltség-növekedésre számíthatnak. Erre a problémára megoldást kell találnia a parlamentnek, hiszen egy fontos ágazatról beszélünk. Hasonló a helyzet a kutatás területén is” – fogalmazott.

Az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványban felsoroltak közül az egyetlen valós problémának az IT-szektor helyzetét nevezte csütörtökön a bizalmi szavazás előtt Mihai Tudose miniszterelnök.

{K2}

De – mint hangsúlyozta – ez a gond is hamarosan megoldódik, kabinetje ugyanis jövő héten elfogad egy olyan sürgősségi kormányrendeletet, ami rendezi az adómentességet élvező ágazatban dolgozók helyzetét, és „senkinek sem fog csökkenni a fizetése”. Megjegyezte, az IT-szektor prioritást élvez, és továbbra is stratégiai prioritás lesz Románia számára. „Támogatni akarjuk, hozzá akarunk járulni a fejlődéséhez. Ugyanígy fogunk eljárni a fogyatékkal élő személyek jövedelmével is” – szögezte le Mihai Tudose.