Egzotikum a románoknak a magyar irodalom – küldőkönyvtár nyílt Kolozsváron
A magyar irodalmat ismertetné meg a román közönséggel a Fehér Holló Médiaklub Egyesület, amely küldőkönyvtárat nyitott a kincses városban, hogy szorgalmazza a két kultúra közti párbeszédet.
A románra fordított magyar szépirodalmat népszerűsíti a Kolozsváron szombaton megnyílt küldőkönyvtár, amelyet a két kultúra kölcsönös megismertetése céljából hozott létre a Fehér Holló Médiaklub Egyesület.
A románok és magyarok közti kapcsolatok javítását elősegíteni hivatott, a párbeszédet szorgalmazó szervezet fontosnak tartja, hogy a kultúra szerves részét képező irodalmat tegye egymás számára elérhetővé.
Szabó Csaba újságíró, az egyesület vezetője, a kezdeményezés ötletgazdája még a küldőkönyvtár megnyitása előtt a Krónika kérdésére elmondta, ezeket a műveket olyan olvasóknak küldik el, akik érdeklődnek a román–magyar megbékélés iránt. A könyv az olvasónál marad magyar könyvjelzőként a román polcokon, az egyesület cserében elvárja, hogy a román olvasók 20 soros recenziót küldjenek a műről a www.corbiialbi.ro portál Kalamáris (Călimara) irodalmi rovatába.
Szabó Csaba úgy fogalmazott, a mai világban sokat számít, hogy valaki ajándékot ad, és nem kér semmit érte. „A román olvasók egzotikumnak, üdének találják a magyar irodalmat, rácsodálkoznak, rengeteg mindent fedeznek fel benne, és minket ez kellemes melegséggel tölt el.
Még az ukrajnai Csernyivciből is érkezett írás A kőszívű ember fiairól, Craiováról pedig olyan üzenetet kaptunk egy színházkritikustól, hogy miért rejtegettük eddig Karinthyt, hiszen a románok nem tudnak róla” – ecsetelte az ötletgazda.
Azt is kifejtette, Kosztolányit is kedvelik a román olvasók, és nagy kedvenc Az arany ember című Jókai-regény, a nők körében Szabó Magda és Füst Milán művei népszerűek. Az ötletgazda azt is kiemelte, érdekesség, hogy a román olvasók nagy része történelmi témájú könyveket szeretne olvasni, Makkai Sándor Ördögszekér című könyvét imádják például, de olvassák Varró János Ki csatát nyer, koronát nyer című regényét is, és többet akarnak tudni például az erdélyi fejedelmekről is.
Szabó Csaba úgy fogalmazott, a Fehér Holló portál működése révén kiderült, igenis vannak olyan románok Erdélyben, akik imádják a magyar irodalmat. Példaként hozta fel a máramarosi Horia Picut, aki nagy hódolója a magyar műveknek.
„Gyönyörűek a Tamási Ábeljéről küldött írások is, az olvasók úgy fogalmaztak, bár nem tudtak semmit a székelyekről, most mindent megtanultak a regényből.
– sorolta Szabó Csaba. Azt is lényegesnek tartja, hogy sok magyar szakember csodálkozik rá a könyvtárra, többen jelezték, nem tudták például, hogy a Bánk bánnak vagy Rejtő Jenő könyveinek létezik román fordítása.
Az egyesület felajánlásokból szerzi a kiadványokat, a polcokat úgymond bérbe adják, amelyeket külföldi intézmények és helyi érdeklődők fogadhatnak örökbe. Szabó Csaba kitért arra is, hogy mivel 2018 centenáriumi év, fontos szerepet szánnak a könyvtárnak a román–magyar megbékélésre összpontosítva: havonta meghívnak egy román előadót, Ploieşti-ről, Craiováról, Sloboziából, Iaşi-ból érkezők fognak értekezni a magyar irodalomról.
A fordítókat is reflektorfénybe állítjuk a kezdeményezéssel, hiszen sok remek műfordítóról nem tud a közvélemény” – mondta az ötletgazda.
A szombati eseményre meghívták H. Szabó Gyulát, a Kriterion könyvkiadó igazgatóját, aki a kiadó és a román–magyar keresztfordítások kapcsolatáról beszélt. Mint Szabó Csaba ecsetelte, a Kriterion átadja román–magyar könyvtárát az egyesületnek, így végre egy helyen összpontosulnak az effajta kötetek.
A küldőkönyvtárban egyébként 120 kiadvány található, de nem lehet pontosan mérni, mert állandóan küldenek közülük az olvasóknak, az állományt pedig folyamatosan pótolni kell.
Az olvasók a magyar költészet iránt is érdeklődnek, ugyanakkor Szabó Csabáék a kortárs irodalmat is szeretnék megismertetni a román közönséggel: például az erdélyi származású Dragomán György, Bartis Attila vagy Esterházy Péter műveit, amelyek szintén megvannak a könyvtárban – Esterházy Egy nő című művét recenzálták is már román olvasók.
Szabó Csaba kifejtette, a román közönséget a portál olvasói alkotják, de jó viszonyt ápolnak román líceumok tanáraival, akik diákokat toboroznak. Hozzátette, komoly munka felkutatni azt is, hogy mely magyar művek vannak lefordítva románra, hiszen nincsen erről teljes kimutatás. Arra is kitért, a szervezetet 2014 őszén indították, hiszen egyértelmű volt, hogy az érdeklődő románságnak szüksége van információkra a magyarokról, ők pedig örömmel vállalják a feladatot, és sokat dolgoznak azon, hogy közelítsék egymáshoz a két kultúrát.