Merre vezet a Farkas utca? - Kolozsvár egyik legfontosabb részének átalakításáról tartottak közvitát
Gyalogosövezetté alakítsák vagy maradjon a gépkocsiforgalomé, újabb szobrokat emeljenek vagy az utca barokk műemlékeit, középkori jellegét hangsúlyozzák és nyissák meg az udvartereket a Főtér, a Házsongárd és a várfal irányába? – ezek a kérdések merültek fel Kolozsvár egyik legszebb és legfontosabb része, a Fark
A kolozsvári polgármesteri hivatal által létrehozott innovációs és civil kreativitás-központ (CIIC) kedd délutáni találkozóján megtöltötték az érdeklődők a sétatéri Kaszinót, elsősorban a szakma képviseltette magát a Farkas (Mihail Kogălniceanu) utca immár két éve felmerült átalakításának tárgyalásán.
Șerban Țigănaș műépítész felvezetőjében elmondta: az utca átalakítására tervpályázatot írnak ki, ehhez várják a szakma és a lakosság ötleteit, melyek nem rugaszkodhatnak el az utca jellegétől,
attól, hogy a számos intézmény – egyetem, iskola, kulturális központ, könyvtár stb. – mellett lakók is vannak. Ezt hangsúlyozta Oláh Emese alpolgármester is, akinek személyes véleménye, hogy az utcát át kellene engedni a gyalogosok számára.
Eugen Bănescu műépítész, az építészkamara erdélyi fiókjának alelnöke emlékeztetett, hogy erre vonatkozóan már 2005-ben létezett egy terv, és a téma 2012-ben került le napirendről, amikor felmerült, hogy a Babeș-Bolyai Tudományegyetem székhelye mellé mélygarázst építenek. Az egyetemnek nem kellene ragaszkodnia ahhoz, hogy közvetlenül a főbejárat előtt lehessen parkolni, ahogy ahhoz sem, hogy az intézmény több volt rektorának itt állítson szobrot.
A Farkas utca tele van szobrokkal, az elmúlt 25 év alkotásai ráadásul katasztrofálisak, jelentette ki, hozzátéve, hogy újabb szobrok állítása helyett inkább a legértékesebbet, a középkori Szent György-szobrot kellene érvényesíteni.
A BBTE-t képviselő Gräf Rudolf rektorhelyettes együttműködésükről biztosította, kijelentve, maguk is örülnének, ha az utcát gyalogosövezetté alakítanák, de parkolóra is szükség van. Az egyetem nem akar „keresztbe tenni" az utca kinézetét javító elképzeléseknek, hangsúlyozta.
Horváth Anna helyi tanácsos, volt alpolgármester a szülők álláspontját képviselve rámutatott, ha sétálóutcává alakítanák, akkor a közelben lakó szülők nyugodt szívvel engedhetnék csemetéiket akár egyedül iskolába. Azonban olyan szülői vélemény is elhangzott, hogy az óvodások szempontjából jobb, ha be lehet hajtani autóval az intézmény elé.
Az RMDSZ-es politikus arra is emlékeztetett, hogy olyan elképzelés is létezik, miszerint az utcába visszahoznák az egykoron itt helyet kapó középkori Szűz Mária-szobrot.
Șerban Țigănaș kijelentette, ennek kiváló helyszín lehetne a piarista templom előtti tér, ahol most parkoló működik, ugyanis olyan elképzelés is létezik, hogy az Egyetem (Universității) utcát is jobban meg kellene nyitni a Főtér irányába.
A teljes Farkas utcát jobban meg lehetne nyitni a környező utcák, a Házsongárd, a várfal felé azáltal, hogy megnyitják az értékes középkori udvartereket, hangoztatta több hozzászóló is, de a református templom melletti romkert is érdekes átjárót képezhet a Szabók bástyája irányába.
A Kolozsvári Magyar Napok és más fesztiválok során ugyanis
kiderült, melyek az utca fontos pontjai, például a templom előtti kis tér, ahol a Szent György-szobor is található, ezért ezt a ritka középkori városmagot kellene hangsúlyozni, akár úgy, hogy gyalogos vagy félig gyalogos résszé alakítják.
Olyan vélemény is volt, hogy a sétálóutcává nyilvánítást nem kell elsietni, érdemes lenne előtte „letesztelni", mire van igény azáltal, hogy csak hétvégén, vagy bizonyos időintervallumban tiltják ki a gépkocsikat. Így az illetékesek minőségi és mennyiségi mérésekkel deríthetnék ki, mi az ideális megoldás.
Az Erdélyi Református Egyházkerületet és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságot egyaránt képviselő Maksay Ádám műemlékvédelmi szakember a Farkas utca szülöttjeként szólt az egybegyűltekhez, úgy vélve, fontos lenne figyelembe venni a lakók magánélethez való jogát is, ezért nem lenne tanácsos közterületté alakítani az udvartereket.
Hangsúlyozta, a református egyház épületei felújításával már eddig is hozzájárult az utca szebbé tételéhez, míg a társaság számos közvitát szervezett a kérdésről. Úgy vélte, üdvös lenne sétáló utcává nyilvánítani, és a fesztiválokat is pár hetes nyári időszakra korlátozni a környéken.
A gépkocsiközlekedés városközpontból való kizárását és a paloták jobb kihasználását hangsúlyozta Guttmann Szabolcs műépítész is, aki szerint régészeti ásatásokkal az itt húzódó várfalat is érvényesíteni lehetne. Az építészkamara erdélyi fiókjának elnöke rámutatott: a lakosság is a gépkocsimentes városközpont tervét támogatja.
Dan Tarcea alpolgármester válaszában kifejtette:
a városháza nem lehet egyszerre a gyalogosokkal, az alternatív közlekedési eszközök használóival és az autósokkal is barátságos.
A városvezetés előbbieket részesítené előnybe, azonban a sétálóövezetek bővítéséhez előbb el kell készülnie a körgyűrűnek és több belvárosi parkolónak is. De a közszállítást is bővíteni kell, újabb buszsávokat alakítani ki, mivel ezek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.