Levizsgáztatná a végzősöket a miniszter, a szakértők szerint egyetlen, jól megszervezett érettségi kell
Egy harmadik érettségi szesszió bevezetésével javítaná az átmenési arányt Liviu Pop oktatási miniszter. A szakértők szerint elég lenne egyetlen, jól megszervezett vizsga.
Újabb megosztó ötlettel állt elő Liviu Pop oktatási miniszter, aki szerint a tanügyi rendszer reformja jegyében a jelenlegi kettő mellett egy harmadik érettségi szessziót is kellene tartani „talán decemberben, de az is lehet, hogy inkább február környékén”. Az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban
a tárcavezető azzal indokolta az elképzelést, hogy drasztikusan visszaesett az egyetemre jelentkezők száma, a harmadik szesszió révén pedig szerinte javítani lehetne a mutatókat.
Pop ezenkívül az elmúlt években ugyan folyamatosan valamennyit javuló, de így is meglehetősen aggasztó érettségi eredmények javításának kulcsát is a harmadik vizsgaidőpontban látja. A miniszter ötletét – ahogyan általában a javaslatait – máris számos bírálat érte.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő a Krónikának úgy értékelt: évente egyetlen érettségi vizsgára lenne szükség, azt azonban jól meg kellene szervezni. Szerinte ez inkább hatna motiváló erővel,
hiszen a diákok tudnák, hogy ha megbuknak, „ellustálkodják a vizsgát”, csak egy év múlva próbálkozhatnak újra. Kiss Imre arra is felhívta a figyelmet: a tanév végi és az őszi szesszió között alig egy hónap telik el, ráadásul akkor van a nyári vakáció, így a végzősnek komoly kihívás, hogy felkészüljön a pótérettségire, azaz a nyarat tanulásra áldozza.
Ellenpélda akad, Háromszéken is sok olyan fiatal van, akik nyáron megbuktak román nyelv és irodalomból, de a pótérettségin már sikerrel szerepeltek, a főtanfelügyelő szerint viszont nem ez a jellemző. "Legtöbben próba szerencse alapon próbálkoznak az őszi vizsgán” – magyarázta.
Kiss Imre szerint nehezen elképzelhető, hogy a megbukott diákok az őszi helyett szívesebben jelentkeznek a decemberi vagy februári vizsgára,
sőt inkább az valószínű, hogy időközben munkát vállalnak, vagy külföldön próbálnak szerencsét, a vizsgáról pedig lemondanak. A szakember hangsúlyozta: minden diáknak adott a lehetőség, hogy válasszon, gimnáziumba megy, és érettségizni fog, vagy szakmát akar tanulni, ha pedig előbbi mellett dönt, akkor már eleve tudatosan kellene készülnie az érettségire.
– példálózott.
Kiss Imre elismerte, hogy minden évben jelentős a bukási arány, de szerinte ez komplex folyamat eredménye. „Korábban nehezebb tételek voltak, mégis többen mentek át. A 2012 óta bevezetett megfigyelőkamerás rendszer miatt volt egy mélypont, azóta évről évre javulnak az eredmények.
– magyarázta. Ugyanakkor úgy vélte: a megbukottak magas aránya annak is tulajdonítható, hogy 9. osztályba úgy juthatnak be a diákok, hogy nem számít a képességvizsgán elért eredmény.
„Nincs beléptetőrendszer, mindenkit beengedünk. Igaz, hogy az erős iskolákba a legnagyobb általánossal lehet bejutni, de aki gimnáziumba jelentkezik, annak készülnie kell az érettségire. És nem mindenki érkezik olyan tudással, hogy négy év múlva megállja a helyét, és megírja a minimális hatos átlagot” – részletezte a főtanfelügyelő.
Hozzátette: ha például visszavezetnék a gimnáziumi felvételit, annak biztosan jól érzékelhető lenne az eredménye.
A szakember szerint olyanok is bekerülnek a középiskolai oktatásba, akik „műkedvelőként” járják ki a négy évet csak azért, mert nem volt ínyükre a szakiskola. "Nem egészséges maga a rendszer: engedékenyek vagyunk, amikor belépnek 9. osztályban, és utána mérjük, elemezgetjük, ki hogyan teljesít” – összegzett Kiss Imre.
Liviu Pop szerint egyébként a harmadik szesszió ügyében „már zajlanak az egyeztetések”, az elképzelés pedig már a következő tanévben megvalósulhat.
A miniszter azzal érvelt: az elmúlt tíz évben közel 2 millióan végezték el a tizenkettedik osztályt, de a diákoknak csak mintegy fele, „800 ezer és valamennyi” fiatal érettségizett le.
Pop úgy fogalmazott: a júliusi érettségitől a decemberi vagy februári harmadik szesszióig „bőven van idejük tanulni”.
Az érettségi ugyanakkor már ettől a tanévtől módosul, a 2017/2018-as vizsganaptár szerint ugyanis a szóbeli megmérettetések már február 12-én elkezdődnek. Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő hasznosnak tartja az oktatási tárca által hozott intézkedést, szerinte így a végzősöknek több idejük marad készülni a jóval nehezebb és nagyobb téttel bíró írásbelikre.
– vélekedett. A szóbeliző tizenkettedikeseknek a februári vizsgák alatt nem kell részt venniük a tanórákon, az iskoláknak ugyanakkor kisebb fejtörést fog okozni, hogy félév közben, tanítás alatt kell lebonyolítani a megmérettetést.
A főtanfelügyelővel ellentétben Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium igazgatója nem tartja hatékonynak az intézkedést, szerinte
„ez is egy kísérlet a sok közül”. Rámutatott, noha az előrehozott szóbelik nem jelentenek különösebb megterhelést, de az órarendeket mindenképp át kell szervezni.
Azt is megjegyezte, ahogy véget érnek a szóbeli vizsgák, néhány hétre rá kezdődik a próbaérettségi, amelyet szintén tanítási időben szerveznek. Varga ugyanakkor egyetért abban, hogy így több idő marad készülni az írásbelire.