Semmi ok a derűlátásra: zuhan a lej, drágulások jönnek

Szakértők szerint egyelőre hozzá kell szoknunk a 4,6 lej/euró körüli árfolyamhoz, ami azt jelenti, hogy 10 euróért 25 perccel többet kell dolgoznunk, mint az év elején. A gazdaságnak nagy nehézségeket kell leküzdenie ahhoz, hogy újra erőre kapjon a román deviza.

Enyhén ugyan elmozdult a lej kedden az egy nappal korábbi történelmi mélypontról, de a szakértők szerint egyelőre semmi okunk derűlátásra, a gazdaságnak ugyanis nagy nehézségeket kell leküzdenie ahhoz, hogy újra erőre kapjon a román deviza. A Román Nemzeti Bank (BNR) kedden 13 órakor 4,6482 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki, ami ugyan kevesebb, mint az egy nappal korábban elért 4,6495-ös szint, de alig 0,03 százalékkal.

Eközben az amerikai dollárral szembeni lejtmenet folytatódott kedden is, a 3,9671 lej/dolláros szint 2,4 banival volt magasabb a hétfői értéknél. Az elemzők szerint ugyanakkor

fel kell készülnünk a lej további leértékelődésére – vannak, akik az év végére 4,7 lej/euró körüli árfolyamot várnak, ami várhatóan tovább súlyosbít majd, hogy a jegybank 2018 elején a vártnál hamarabb alapkamatot fog emelni.

A 4,6 lej/eurós szint elérésével különben a lej lett a legrosszabbul teljesítő deviza a közép-kelet-európai térségben, a román devizának esett ugyanis a leginkább az értéke a régió valutáihoz, vagyis a magyar forinthoz, a lengyel zlotyhoz és a cseh koronához képest, ami pedig aggodalomra adhat okot – hívják fel a figyelmet a szakemberek.

A régió valutái közül kettő, a korona és a zloty erősödött is az euróhoz képest. Igazából

a forint alakulása hasonlítható valamelyest a lejéhez, de míg a magyar deviza az év eleje óta csak 0,71 százalékot veszített az euróhoz képest, addig a lej 2,58 százalékot

– mutat rá összevetésében a Digi24 hírtelevízió.

Horia Braun, a BCR vezető közgazdásza szerint azonban a helyzet még nem drámai, a 0 és 3 százalék közötti éves árfo­lyam-­ingadozás még a normálisnak mondható intervallumon belül van. „Nem beszélhetünk az árfolyam aggasztó alakulásáról, már amiatt sem, hogy Mugur Isărescu jegybankelnök beszélt arról, hogy kevésbé rugalmas lejre kell számítani. Elég sokáig állt a 4,6 lej körüli szinten. Most úgy tűnik, hogy a lej újabb egyensúlyi szintet keres” – idézi a szakembert az Economica.net gazdasági hírportál. Braun szerint az év végéig még 1 százaléknyit gyengülhet a lej az euróhoz képest, ami 4,7 lej körüli árfolyamot jelenthet 2017 utolsó napjaira.

A helyzetet a belföldi gondok mellett ugyanakkor külpiaci hatások is súlyosbíthatják, várhatóan az Amerikai Egyesült Államok jegybankjának szerepét ellátó Fed alapkamatot fog emelni, ami negatívan hat majd ki a feltörekvő országok devizáira, köztük a lejre is, ami amúgy is a portfolióbefektetők kezében van – vallják a BCR pénzpiaci szakértői.

A román jegybanki szakértő szerint azonban a mostani lejtmenet esetében szó nincs spekulációról vagy a lej ellen irányuló támadásról. Adrin Vasilescu, a BNR stratégiai tanácsadója kedden válaszolt Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök egy nappal korábbi kijelentésére, ami szerint bizonyos körök a lejt támadják, és azért ugrott meg ennyire az árfolyam. Vasilescu szerint nem fordulhatnak elő a 2008-ban történtek, amikor valóban támadták a román devizát.

„Nem ismétlődik meg! Lehetetlenség, és

Ha okokat keresünk, nézzük meg, mi történt, mielőtt az árfolyam megugrotta volna a 4,6-os szintet. A külkereskedelmi mérleg okolható, mivel oda jutottunk, hogy az import eléri a 8 milliárd eurót kilenc hónap után, így az év végére elérheti a 12 milliárdot, ami azt jelenti, hogy 2 százalékkal magasabb az exportnál. Felmerül a kérdés: ki fedezi a különbözetet, ki fizeti meg?” – jelentette ki a jegybanki szakember.

Mint ismeretes, néhány nappal korábban szintén a külkereskedelmi hiány mélyülésével indokolta Mugur Isărescu jegybankelnök azt, hogy a szomszédos országok nemzeti devizáitól eltérően a román lej leszálló ágon van.

– fogalmazott Isărescu az inflációról szóló jelentést ismertető sajtótájékoztatón. Rámutatott ugyanakkor, hogy a gazdaság növekedése a fogyasztókon alapul, s gondot jelent az is, hogy feszültség jellemzi a munkaerőpiacot.

A múlt héten közzétett inflációs jelentés is rossz hírrel szolgált ugyanakkor: a jegybank felfele módosította előrejelzését, és a korábbi prognózisban szereplő 1,9 százalék helyett immár 2,7 százalékos pénzhígulást vár.

A gyenge lej az exportőrökön kívül tulajdonképpen mindenkinek rendkívül rossz hír. Azok a cégek ugyanis jól járnak, akik magas árfolyamon viszik ki a termékeiket, hiszen lejben nagyobb összeggel gyarapodik a bankszámlájuk, ám

az importőrök rendkívül nehéz helyzetbe kerülhetnek, hiszen jóval többet kell fizetniük ugyanazért a termékért, mint korábban. Ez pedig már rövid távon megmutatkozhat az árakban is.

Claudiu Cazacu nemzetközi piaci elemző például kedden a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a benzin és a gázolaj november végéig további legalább 4 százalékkal fog drágulni – az áremelést a kőolaj nemzetközi piaci árának alakulása mellett a lej dollárral szembeni gyengülése is indokolja. Márpedig – mint megszokhattuk – az üzemanyagok árának emelkedése minden területen drágulásokhoz fog vezetni, több ágazatban már jelezték is, hogy decembertől elkerülhetetlen lesz a drágítás.

A román deviza lejtmenetének hatását az egyik legfrappánsabban különben a Digi24 határozta meg kedden, amikor arra irányították rá a figyelmet, hogy az értékvesztés nyomán többet kell dolgoznunk ugyanazért a pénzért. Hiszen 

amíg 4,5 lej/eurós árfolyam mellett 7 órát és 13 percet kellett dolgoznunk 10 euróért, addig ez az idő a 4,6-os árfolyammal 7 órára és 38 percre nő,

tehát 25 perccel többet dolgozunk 10 euróért.

Hároméves csúcsra hágott kedden a háromhavi irányadó bankközi kamatláb, a ROBOR 3M: a hétfői 1,89 százalékról 1,92 százalékra nőtt. A hathavi ROBOR eközben 2,06 százalékról 2,07 százalékra emelkedett, s a kilenchavi irányadó bankközi kamatláb is 2,11 százalékról 2,12 százalékra bővült.

Mint ismeretes,

a háromhavi ROBOR értéke azért fontos, mivel ennek alapján számolják ki a változó kamatozású hitelek törlesztőrészletét, miközben a hathavi ROBOR-t a jelzáloghitelek törlesztőrészletének kiszámításakor alkalmazzák.

A kilenchavi ROBOR-t a kereskedelmi bankok által egy másik kereskedelmi banktól felvett kölcsön kamatjának kiszámításakor alkalmazzák. Szeptember elején a háromhavi ROBOR még 0,92 százalékon állt, míg az év elején 0,87 százalékos volt.