Száz óvodát és bölcsődét épít, újít fel Erdélyben a magyar kormány

Mintegy 21,5 milliárd forintos forrásból elindul a Kárpát-medencei óvodafejlesztés második üteme, amelynek keretében 77 új óvoda, bölcsőde épül és 250 intézmény újul meg 2019 végéig – jelentette be Grezsa István kormánybiztos kedden budapesten.

Grezsa István kiemelte: összesen 38,5 milliárdos programról van szó, ez a jelenleg futó legnagyobb költségvetési külhoni program. Közölte, jelenleg a határon túli magyar óvodások száma 48 ezer körül van, a cél, hogy ez legalább 60 ezerre duzzadjon, azaz a vegyes házasságból származó gyerekek is nagyobb eséllyel kerüljenek magyar intézményekbe. Hozzátette: 1675 intézménybe járnak gyerekek.

A kormánybiztos elmondta, központi továbbképzések is indulnak, köztük a legmagasabb színvonalú óvodapedagógiai, módszertani képzések, s a Hagyományok Háza programjai is eljutnak minden nemzetrészhez. Az új fejlesztéseknek köszönhetően az óvodai és bölcsődei férőhelyek száma több mint tízezerrel nő a Kárpát-medencében. A második programrész keretében befejezik még azt a 19 óvodát is, amelynek a fejlesztése még az első ütemben indult el. A magyar nyelvű roma kisebbség óvodahálózatának fejlesztésére továbbra is nagy figyelmet fordítanak, a második ütemben három új roma óvoda épülhet meg és további hármat felújítanak.

A program egyházi forrásigénye 13,5 milliárd, a világi része 7,84 milliárd forint. A lebonyolításra, a központi programelemre 206 millió, illetve 273 millió forint áll rendelkezésre.

A fejlesztés során Erdélyben 54, a Felvidéken 11, Kárpátalján 10, a Vajdaságban és Ausztriában 1-1 új óvoda, illetve bölcsőde létesülhet. Emellett Erdélyben 50, a Felvidéken 95, Kárpátalján 59, a Vajdaságban 6, Muravidéken 1, Horvátországban 6 intézmény újulhat meg – olvasható az MTI-hez eljuttatott összegzésben.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár hangsúlyozta: az intézményrendszert kell megerősíteni, amely az oktatási intézmények mellett a politikai intézményrendszert is magában foglalja. „Utóbbi sokszor bizonyított már, s megmutatta, hogy ha nem lenne, akkor a magyarság sokkal nehezebb körülmények között élne” – hangsúlyozta. Felidézte: 2010-ben, a kormányváltás után a nemzetpolitika gyökeres változáson ment át, az első ciklusban a keretrendszert dolgozták ki.

Emlékeztetett a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló döntésre, s közölte: megvan a több mint egymillió új állampolgár. Kitért a nemzeti összetartozás napjára, majd felidézte, hogy bevonták a közjogi egyesítésbe a határon túli nemzetrészeket, a politikai döntéshozatal lehetőségét is biztosították a külhoniaknak, akik részt vehetnek az országgyűlési választásokon. Eddig 301 ezren regisztráltak, de szeretnék, ha ezt a számot növelni lehetne. „Reméljük, most kevesebb lesz a rontott szavazat is, mint az eddigi választásokon” – tette hozzá az államtitkár.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arról beszélt, hogy az óvodafejlesztési programnak köszönhetően jobb körülmények között tudják majd a gyerekeket nevelni, és jobb körülmények között tudnak a pedagógusok dolgozni. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke köszönetet mondott azért, hogy sikerül felszámolni a Szovjetunió örökségét, eddig ugyanis az 1970-1980-as évek körülményei voltak jellemzőek az óvodákban. Reményeik szerint olyan településeken is indulhatnak óvodai csoportok, amelyeken eddig nem voltak.

Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kiemelte: az asszimilációt a nyelvváltás előzi meg, s ezt követi az identitásváltás. Probléma Romániában, hogy az óvodába járás nem kötelező, így a gyerekek 40 százalékát tudják csak befogadni, még rosszabb a helyzet a bölcsődéknél, ahol nincs állami támogatás. Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke rámutatott: nagyon fontos ez az időszak a gyermekek életében az anyanyelv elsajátítása szempontjából. „Üdvös és kívánatos, hogy a program jelentős része éppen a Felvidékre érkezett” – mondta, és köszönetet mondott a támogatásért. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke közölte: legalább annyira fontosak az óvodák, mint a beiskolázási program, az ösztöndíjak, a kulturális és gazdaságfejlesztési programok. Jóformán nincs olyan intézmény, illetve óvodás, aki a program valamely eleme által ne lenne érintett.

Pásztor kitért arra is, nagyon sokat jelent a magyar kormány stratégiai partnersége, s reményét fejezte ki, hogy ez hosszú távon megmarad. Ennek lényege, hogy közösen tegyenek azért, hogy a határon túli magyar közösségek és azok minden tagja jobban élhessenek a szülőföldjén. „Ez az a kapocs, szál, amely hihetetlen erővel köti össze őket” – mutatott rá. Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke azt mondta: náluk nincsenek egynyelvű óvodák, minden intézmény kétnyelvű, itt próbálják a magyar tartalmat erősíteni. Szeretnének egy új típusú intézményt is létrehozni, a „retro óvodában” a régmúlt idők hangulatát idéznék fel.

A program első ütemében 17,1 milliárdos keretből 76 új óvoda és bölcsőde épülhet, s több mint 200 bölcsődei és óvodai intézmény újul meg vagy bővül. Emellett 15 magyar tannyelvű roma óvoda fejlesztése valósulhat meg – olvasható az összegzésben.