Több mint öt éve nem látott mélységekben a lej

Tovább gyengült a román deviza a fontosabb valutákhoz mérten. A Román Nemzeti Bank (BNR) által csütörtökön közölt referencia-árfolyam elérte a 4,6279 lej/eurót, miután már szerdán meghaladta a 4,6 lejes küszöböt.

Az árfolyam a bankközi piacon már a reggeli órákban átlépte a 4,62 lej/eurós küszöböt, a délelőtti csúcs pedig 4,6357 lej volt, amit kevéssel 12 óra előtt ért el. Ezt követően enyhe csökkenésnek indult, 12 óra 50 perckor pedig 4,63 lej/eurón állt. 

Az amerikai dollárhoz képest is gyengült csütörtökön a román deviza, a szerdai 3,9810-es szintről 3,9865 lejre nőtt a referencia-árfolyam. Kedden még különben 3,9746 lej/dolláros, hétfőn pedig 3,9564 lej/dolláros árfolyamot közölt a román jegybank. Mint ismeretes,

több mint öt éve nem volt ilyen gyenge a román fizetőeszköz az euróhoz mérten: utoljára 2012. július 23–27. között haladta meg a 4,6 lejes szintet,

akkor az hajtotta fel az árfolyamot, hogy népszavazást írtak ki Traian Băsescu államfő menesztéséről.

Claudiu Cazacu pénzügyi elemző szerint a 4,6 lejes küszöb átlépése mögött most az adóügyi bizonytalanság mellett az is áll, hogy a román jegybank azt az üzenetet sugallja, levette a kezét az árfolyamról. Arra a kérdésre, hogy mi várható az elkövetkező időszakban, a szakember úgy vélekedett, hogy „inkább a leértékelődés kockázata áll fenn mint az erősödésé”.

– fejtette ki.

Eközben Mugur Isărescu jegybankelnök csütörtökön arról beszélt, hogy a szomszédos országok nemzeti devizáitól eltérően a román lej leszálló ágon van, aminek fő oka a külkereskedelmi mérleg hiányának mélyülése.

„A leértékelődés trend, kis számokkal, de hosszabb távon. A külkereskedelmi mérleg hiánya nyomást gyakorolt a lej leértékelődésére, az export 9 százalékkal nő, az import azonban 11-12 százalékkal gyarapodik. A deficit elérte a 8 milliárd eurót. A kivitel egyre kevésbé fedi le a behozatalt, és ez nyomást gyakorol az árfolyamra” – fogalmazott Isărescu az inflációról szóló jelentést ismertető sajtótájékoztatón. Rámutatott ugyanakkor, hogy

a gazdaság növekedése a fogyasztókon alapul, s gondot jelent az is, hogy feszültség jellemzi a munkaerőpiacot.

Az inflációs jelentés is rossz hírrel szolgált ugyanakkor: a jegybank felfele módosította az előrejelzését, és

a korábbi prognózisban szereplő 1,9 százalék helyett immár 2,7 százalékos pénzhígulást vár.

Bár az idei év végén várható pénzhígulást 0,8 százalékkal emelték, a jó hír, hogy a 2018 végére korábban előrejelzett 3,1 százalékot változatlanul hagyták, ez ugyanis arra utal, hogy a várakozások szerint csak a jövő év első felében fognak nőni az árak. Igaz, Isărescu is megjegyezte, hogy egyáltalán nem könnyű prognózist készíteni, amikor soha nem lehet tudni, hogy a kormány mikor készül adóemelésre vagy éppen-csökkentésre, ráadásul az energiaárak alakulása is kifürkészhetetlen. De meglátása szerint az máris biztos, hogy a most kivetett „adók hatása nélkül jobban nézett volna ki az inflációs ráta”.