Aggódik a színházi szakma a csíkszeredai kulturális átszervezések miatt

Krónika 2017. november 09., 14:20

Erdélyi, magyarországi színházi alkotók, intézményvezetők, rendezők, kritikusok is aláírták a Magyar Színházi Szövetség (Maszín) közleményét, amelyben aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy a Csíki Játékszínt is érintő átszervezésekre kerül sor.

Fotó: Gecse Noémi

A székelyudvarhelyi, aradi, temesvári, váradi és szatmári magyar társulatot tömörítő Maszín azt nehezményezi, hogy a csíkszeredai polgármesteri hivatal a 2018 januárjától kötelező közalkalmazotti béremelés miatt átszervezi a helyi költségvetésből működő kulturális intézményeket. Múlt hét végi tanácsülésén döntött úgy a városvezetés, hogy hat állást szüntetnek meg Csíkszereda három kulturális intézményénél, továbbá 13 állást átszerveztek a polgármesteri hivatalhoz többek között egy kulturális, szervezői munkacsoport létrehozása céljából.

A szervezői csapat irodáját a tervek szerint Csíki Moziban alakítják ki, feladatuk lesz többek között összehangolni az intézmények működését és a rendezvényeket. Az intézkedés érinti a Csíki Székely Múzeumot, a Csíki Játékszínt, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest, amelyeknek képviselői a tanácsülésen ellenezték az átszervezéseket és létszámcsökkentést.

A Csíki Játékszín nevében Kosztándi Zsolt színész azt mondta, a pár évvel ezelőtt 45-re csökkentett létszám a minimális, amivel működni tud a színház, azonban a súgó, a kellékes, a hangosító, a szervező, valamint a pénztáros nélkül ez nehéz lesz, hiszen az átszervezéssel ezeknek az állásoknak nagy része megszűnik.

Nem egyeztettek a szakmával

„Alulírottak aggodalommal figyeljük a Csíki Játékszín körül kialakult fejleményeket és sajtónyilatkozatokat, és legfőképpen az ezt a helyzetet kiváltó jelenséget. Az 1998-ban létrejött Csíki Játékszín alapítója, Parászka Miklós irányítása alatt az erdélyi, romániai és összmagyar színházi paletta fontos intézményévé vált. Úgy gondoljuk, hogy az olyan kulturális intézmények, mint a Csíki Játékszín intézménye – akárcsak a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, vagy a sajtóban szintén szóbahozott, Bocsárdi László alapította gyergyói Figura –

olyan értéket jelentenek, amelynek esetleges szervezeti átalakításához a legnagyobb körültekintéssel, konkrét hatástanulmányokon alapuló előkészítéssel, nem utolsósorban pedig az érintett alapítókkal, menedzserekkel, művészekkel, háttéralkalmazottakkal, a csíkszeredai közönséggel, szakmai szervezetekkel, megkérdőjelezhetetlen tekintélyű szakértőkkel való elmélyült és alapos egyeztetést, illetve társadalmi konzultációt követően érdemes csak hozzálátni,

annak kockázatát elkerülendő, hogy csorbát szenvedjen ezen intézmények évtizedes, kitartó értékteremtő munkája, intézményi autonómiája, és veszélybe kerüljenek eddigi fejlődésük vitathatatlan eredményei" – olvasható a közleményben.

A szakmabeliek kitérnek arra is, hogy mint kulturális menedzserek, társulat- és intézményvezetők, felelős színházi szakemberek maguk is tisztában vannak azzal, milyen nehéz a fenntartó önkormányzatok helyzete olyan esetekben, amikor a törvényalkotó nem rendel központi forrásokat némely, tetemes többletkiadást jelentő intézkedése mellé – legyen szó akár fizetésemelésről, akár az intézmények által az alkalmazottak után fizetendő járulékok növeléséről –, ezen intézkedések finanszírozását pedig kizárólag a helyi vagy megyei önkormányzatokra terheli.

Szakszerűen és megfontoltan kéne lépnie a városvezetésnek

 „A magunk részéről értjük, hogy az ilyen lépésekkel számos kis- és közepes méretű város önkormányzata kerül rendkívül nehéz helyzetbe. Ugyanakkor még a legsúlyosabb válsághelyzetek esetében sem látunk érvényes alternatívát az érintettekkel való őszinte párbeszédre, az alapos, és szakszerű hatástanulmányon alapuló elmélyült előkészítésre, egy közösség legfontosabb kulturális értékeit képviselő intézményrendszer átszervezése esetében. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a kulturális intézményeket fenntartó helyi- és megyei önkormányzatok figyelmét erre az áldatlan helyzetre, és kérjük, hogy amennyiben a kormány intézkedései miatt, valamint saját költségvetési stabilitásuk megőrzése érdekében hasonló lépésekre kényszerülnek, vagyis kulturális intézmények sorsáról kell dönteniük,

tegyék azt történelmi felelősségük tudatában, empátiával, a szükséges szakszerűséggel és megfontoltsággal, úgy, hogy ezek intézményi autonómiája, értékteremtő munkája és fejlődési lehetőségei ne csorbuljanak a meghozott intézkedések által"

– szól a Maszín közleménye.

A nyílt levelet számos intézményvezető, többek közt Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Albu István, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió igazgatója , Novák Eszter, a nagyváradi Szigligeti Társulat művészeti vezetője, Keresztes Attila, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója, Zakariás Zalán, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője, valamint erdélyi és magyarországi színészek, rendezők, írók, dramaturgok, kritikusok, koreográfusok is aláírtak.