Adóügyi „reform”: a kormány hétfőre halasztotta pénteki ülését

Elhalasztotta a román kormány péntekre tervezett rendkívüli ülését, amelynek napirendje szerint terítékre került volna a szakszervezetek és a munkáltatók által egyaránt ellenzett adó- és járulékintézkedések elfogadása.

Meg nem erősített hírek szerint az adótörvénykönyv módosítása nem kapta meg a szükséges jóváhagyásokat, hiányzik több, a tervezetek előterjesztéséhez szükséges jóváhagyás, amelyeket az illetékes minisztériumoktól, illetve különböző intézményektől várnak. Például a parlament és a kormány konzultatív szerveként működő társadalmi és gazdasági egyeztető tanács (CES) a napokban negatívan véleményezte a tervezett adóreformot. (A CES-ben képviseltetik magukat a munkáltatók, a szakszervezetek és a civil szervezetek).

A Mihai Tudose vezette kormány intézkedéseit hevesen bírálják a szakszervezetek. Az érdekvédelmi szervezetek elsősorban azzal elégedetlenek, hogy a szociálliberális kormány a jövő év elejétől a munkavállalókra akarja áthárítani a társadalombiztosítási járulékokat, amelyek egy része jelenleg a munkáltatót terhelik. A CNSRL Frăția úgy véli, hogy a kormány adó- és járulékpolitikája a versenyszférában a bérek csökkenéséhez vezet, vagy munkahelyek megszűnését eredményezi, a szociáldemokraták választási kampányában beígért – és az új közalkalmazotti bértörvény által azóta előirányzott – béremelésekből semmi sem marad, ha a kormány nagyobb járulékfizetési kötelezettséggel terheli a megemelt bruttó béreket.

Ezért a szakszervezeti tömörülés aláírásgyűjtést kezd félmilliós tagsága körében az általános munkabeszüntetés meghirdetéséhez, amely az energetikai, vegyipari, távközlési, közlekedési, bútoripari ágazatokat, valamint a közoktatást, egészségügyet és közigazgatást érintheti.

Élesen bírálta a szociálliberális kormánytöbbség gazdaságpolitikáját csütörtökön Klaus Johannis jobbközép államfő, felszólítva a kormányt, hogy tegyen le a tervezett járulék- és adóintézkedésekről, amelyek jövő évtől a munkavállalókra hárítanának minden tb-járulékot.

Iohannis szerint hamis a koalíció azon állítása, hogy nőnének a nettó bérek. Úgy vélte: a kormány nem megalapozott gazdasági számítások, hanem egy „fércmű” alapján akarja máról holnapra felforgatni az adó- és járulékrendszert. A 3329 lejes bruttó átlagbér példáját alapul véve Iohannis rámutatott: a jelenleg 2335 lejes nettó bér januártól csak három lejjel növekedhet, de csak akkor, ha a munkaadó jóhiszeműen nem csökkenti az illető munkavállalóra fordított 4086 lejes bérköltséget, vagyis a bruttó fizetés növelésére fordítja, és nem teszi zsebre azt a pénzt, amit jelenleg a járulékokra fordít. Az elnök érthetetlennek nevezte, mi célt szolgál az adó- és járulékrendszer felforgatása, ha az nem eredményez jövedelemnövekedést és mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek tiltakoznak ellene.

Jelenleg a munkavállalók bruttó fizetéséből 16,5 százalék társadalombiztosítási járulékot vonnak le, amely felett a munkáltatónak is be kell még fizetnie a bruttó bér 22,75 százalékának megfelelő tb-járulékot. A kormány jövő évtől egyedül a munkavállaló bruttó fizetését akarja megterhelni 35 százalékos tb-járulékkal, míg a munkáltató ezen felül csak a bruttó 2,25 százalékának megfelelő összeget kell befizetnie a munkabiztosítási alapba. A jövedelemadó a jelenlegi 16-ról 10 százalékra csökkenne januártól. Azt a kormány is elismeri, hogy ilyen körülmények között a munkáltatóknak mintegy 20 százalékkal meg kellene emelni a bruttó béreket ahhoz, hogy az alkalmazott nettó jövedelme ne csökkenjen, erre azonban nem lehet törvénnyel kényszeríteni őket.