Máris bírálják a tankönyvtervezetet, hiába tart ki az oktatási miniszter

Kőrössy Andrea 2017. november 03., 11:42

Várhatóan nem arat osztatlan sikert a Liviu Pop oktatási miniszter által a Facebookon nyilvánosságra hozott tankönyvtörvény-tervezet, amely – általában a romániai tanügyi rendszerrel karöltve – a közösségi oldalon máris rengeteg bírálatot kapott.

Fotó: Pinti Attila

A tárcavezető egyébként is meglehetősen rendhagyó módon vezette fel a tervezetet, bejegyzésében ugyanis a tankönyvkiadó „kiskirályoknak” üzent a #rezist, azaz #kitartok kijelentéssel, ami az idei év elején a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) által az igazságügyi rendszerben végrehajtani kívánt intézkedések ellen szervezett utcai megmozdulások jelszavává vált.

Nem hat meg azoknak a közvetlen vagy közvetett nyomásgyakorlása, akiknek az elmúlt 5 évben kiadott hulladékai miatt egyre nehezebbé vált a diákok iskolatáskája”

– fogalmazott Liviu Pop. A miniszter azt is közölte: a tervezettel azt szeretné elérni, hogy a tantervben szereplő tantárgyakból szigorúan csak egy–egy tankönyv legyen.

A jogszabálytervezet tartalmát jórészt már ismertette az elmúlt hetekben tett nyilatkozataiban az oktatási miniszter. A dokumentum szerint a közoktatásban használatos tankönyveket a szaktárca által „átlátszó procedúra” – amelyet a minisztérium rendelettel fog szabályozni – során kiválasztott szerző vagy szerzők állítják össze.

A szöveg röviden és általánosan kitér a kisebbségi oktatásra is: eszerint a minisztérium az ország területén élő összes kisebbség nyelvén biztosítja a segédanyagokat, illetve a kisebbség tagjai számára az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önkifejeződést.

A tervezet egyébként ugyanabban a cikkelyben szabályozza a nemzeti kisebbséghez tartozó és a fogyatékkal élő diákok számára biztosított jogokat. A szerzők által benyújtott tankönyvkéziratok minőségét a szaktárca ellenőrzi az Országos Értékelő- és Vizsgahivatalon (CNEE) keresztül. A kiválasztott változatoknak a papíralapú és a digitális változatát is el kell készíteni.

A tervezet a virtuális iskolai könyvtár létrehozására is kitér, ahol elérhetőek lesznek a tankönyvek.

A Liviu Pop bejegyzéséhez írt hozzászólásokban többen azt hozták fel, hogy az oktatási rendszert alapjaiban kellene megváltoztatni, egyetlen tankönyvtörvény-tervezet minden bizonnyal nem hoz számottevő előrelépést.

Ugyanakkor sokan kifogásolták, hogy lassan nyolc hete zajlik a 2017/2018-as tanév, az ötödikesek azonban még mindig nem kaptak tankönyveket,

holott az ezeket helyettesíteni hivatott útmutató az első két hónapot fedi le, ha pedig addig nem érkeznek meg a tankönyvek, egyszerűen eszköz nélkül maradnak az oktatók. A pedagógusok ugyanis egy ideje munkafüzeteket sem használhatnak, a minisztérium ugyanis megtiltotta az általuk kiadott akkreditációval nem rendelkező segédanyagok használatát.

Fotó: Boda L. Gergely

Eközben a magyar szakmabeliek egyre jobban aggódnak, múlt héten a Románia Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) pénteki kolozsvári sajtótájékoztatóján hangzott el, hogy minden korábbinál, még a Ceauşescu-rezsimnél is megalázóbb ellenőrzést gyakorol most a román állam a kisebbségitankönyv-kiadás felett, miközben teljes évfolyamok kényszerülnek arra, hogy magyar tankönyvek nélkül tanuljanak.

Burus-Siklódi Botond, a szövetség elnöke a jelen legégetőbb oktatási problémájának az akut tankönyvhiányt tartotta.

Péntek János nyelvész, akadémikus, az Erdélyi Tankönyvtanács kuratóriumának elnöke arra hívta fel a figyelmet: a romániai közoktatás folyamatban levő átszervezése nagyon erős centralizációhoz és államosításhoz fog vezetni.