PSD-s szenátor: az antikommunista ellenállók csak ártottak, Churchill Sztálinhoz hasonló gyilkos volt

Balogh Levente • 2017. október 31., 22:53

Vita alakult ki Bukarestben a kommunistaellenes harcosok szerepéről. Şerban Nicolae, a PSD szenátora egy bizottsági meghallgatáson arról beszélt: a kommunista hatóságok ellen fegyveres harcba bocsátkozó ellenállók valójában az ország érdekei ellen küzdöttek.

• Fotó: Facebook/Serban Nicolae

A vita a szenátus jogi bizottságában robbant ki, ahol egy olyan törvényjavaslatról tárgyaltak, amely október 26-át a kommunistaellenes ellenállás emléknapjává nyilvánítaná.

Şerban Nicolae szerint a kommunista titkosrendőrség, a Sze­kuritáté tagjait főleg az egykori királyi csendőrség tagjai közül toborozták, vagyis akik ellenük harcoltak, románok ellen küzdöttek.

Nicolae egyben úgy vélekedett: a kommunistaellenes ellenállás 1944-ben, amikor Románia még hadban állt – már augusztus 23-a után, amikor átállt a németellenes koalíció oldalára – valójában csökkentette Románia védelmi képességeit, ezért inkább sértette Románia érdekeit.

„Ha azt mondják, hogy jó dolog volt, hogy a CIA azzal az ürüggyel, hogy a kommunista rendszer ellen teszi, Románia védelmi képességeinek gyengítését célzó műveleteket szervezett, szerintem inkább gazemberség volt. Egy idegen hatalom szolgálatában tették” – hangoztatta Nicolae, emlékeztetve: 1958 után a szovjet csapatok elhagyták az országot, de az ellenállás ekkor is folytatódott.

Azt pedig, hogy a CIA, amely tudott a jaltai és a potsdami tárgyalásokról és a Sztálin és Churchill – akik egyforma mértékben gyilkosok – között a geopolitikai felosztásról szóló egyeztetések eredményét rögzítő híres szalvétáról, Románia területén szervezett ilyen akciókat, nem minősülhet szabadságharcnak, nem kell megtapsolnunk”

– mondta Nicolae.

A törvényt beterjesztő Daniel Gheorghe liberális (PNL) szenátor rámutatott: a hegyekbe visszahúzódott kommunistaellenes partizánok harca valóban a Szekuritáté és egyes, szovjet mintára létrehozott fegyveres egységek ellen zajlott, célja pedig a terep előkészítése volt egy, a szovjet típusú totalitárius rezsim elleni nyugati beavatkozás számára.

A vitához hozzászólt az 1944 és 1960 közötti antikommunista ellenállás dokumentumait jól ismerő Denis Deletant történész is, aki írásban közölte álláspontját. Deletant leszögezte: a Szeku­ritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) birtokában levő korabeli dokumentumok tanulmányozása nyomán kijelenthető: az ellenállás már 1944 őszén elkezdődött, és a szovjet hadsereg ellen irányult. Rámutatott: a kommunista hatalom egyik eszköze a Szekuritáté volt, amelyet 1948 és 1964 között az NKVD (a szovjet Belügyi Népbiztosság) által kiképzett ügynökök vezettek.

Kijelenthetjük, hogy a Román Kommunista Párt a kezdetekben elárulta az országot idegen érdekek szolgálatában”

– hangsúlyozta.

A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) kedden közleményben állt ki az ellenállók mellett, leszögezve: Nicolae szavai mélységesen sértik azoknak az emlékét, akik abban reménykedtek, hogy Románia megmenekülhet a proletárdiktatúra kísérletétől.

Nicolae kijelentéseit az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban sem hagyta szó nélkül: kedden a PSD-ből való kizárását követelte „a kommunistaellenes harc emlékezete elleni felháborító és rágalmakkal teli” megnyilvánulásai miatt. A tervezetet a szenátus jogi bizottsága ugyan kedvezőtlenül véleményezte, de a végső szót a képviselőház mondja majd ki.

Az ellenállók ellen a Szekuri­táté egységei valóságos hajtóvadászatot folytattak, az elfogott partizánokat pedig rendszerint a helyszínen kivégezték, és jeltelen sírba temették, amelyeket nemrég kezdtek el feltárni.