Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy nyilvánosságra hozatja az 1963-as Kennedy-gyilkosság összes, még mindig titkosított dokumentumát azok kivételével, amelyek olyan személyek nevét és lakcímét tartalmazzák, akik még ma is élnek.
Trump szokásához híven twitterüzenetek sorozatával tudatta, hogy döntése előtt behatóan tanácskozott a Központi Hírszerző Ügynökséggel, a CIA-vel és más szervezetekkel.
Az Egyesült Államok Országos Levéltára csütörtökön éjjel a honlapján nyilvánosságra hozott 2800 dokumentumot a Kennedy-gyilkosságról, ám mintegy 300 feljegyzés, hangfelvétel és egyéb dokumentum továbbra is titkos maradt. Trump elrendelte, hogy fél év alatt alaposan vizsgálják át a visszatartott dokumentumokat.
Az amerikai elnök szombati üzenetsorozatában arra nem tért ki, hogy rövidül-e a vizsgálódás ideje. Az Egyesült Államok történelmébe két Kennedy-gyilkosság beleíródott.
John F. Kennedy néhai elnököt 1963 őszén lőtték agyon, de öccsével, Robert Kennedyvel is merénylő végzett 1968-ban. Utóbbi igazságügy miniszterként dolgozott bátyja kormányzatában.
A Kennedy-gyilkosság most nyilvánosságra hozott dokumentumaiban új információkat találtak amerikai elemzők. Kiderült, Edgar Hoover, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) akkori igazgatója mennyire aggódott azt illetően, hogy sikerüljön meggyőzni az amerikai közvéleményt Lee Harvey Oswald bűnösségéről. Hoover 1963. november 24-én, azon a napon, amikor Jack Ruby agyonlőtte Oswaldot, feljegyzést írt arról, hogy Oswald meggyilkolása kétségeket ébreszthet az amerikaiakban arról, hogy valóban ő ölte meg Kennedy elnököt. Az FBI-igazgató konkrét bizonyítékokat sürgetett.
Az Országos Levéltár honlapján közzétett dokumentumok között szerepelnek azok a leiratok, amelyek Oswald és egy KGB-ügynök telefonbeszélgetéseinek lehallgatásai nyomán készültek. Egyértelművé vált, hogy Oswald két hónappal a gyilkosság elkövetése előtt telefonon egyeztetett a mexikói fővárosban lévő szovjet nagykövetség egyik KGB-ügynökével. Oswald – az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) dokumentuma szerint – „tört oroszsággal” beszélt. A CIA korabeli feljegyzése hozzáteszi: teljességgel szokatlan volt, hogy a rettegett szovjet titkosszolgálat ilyen jellegű beszélgetést nagykövetségről bonyolítson.
Az újonnan ismertté vált egyik dokumentum arról tanúskodik, hogy Jesse Helms, aki a Johnson-kormányzat, majd Nixon elnöksége idején a CIA igazgatója volt, egy 1975. áprilisában kelt feljegyzésében azt rögzítette: Johnson elnöknek az az álláspontja, hogy Kennedyt külföldi ösztökélésre gyilkolták meg, azért, mert megölette a dél-vietnami elnököt, Ngo Dinh Diemet. A dél-vietnami államfőt 1963-ban tartóztatták le és ölték meg egy, az Egyesült Államok által támogatott puccs során.