Trump most már tényleg közzéteszi a Kennedy-gyilkosság összes dokumentumát

Hírösszefoglaló 2017. október 29., 08:52

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy nyilvánosságra hozatja az 1963-as Kennedy-gyilkosság összes, még mindig titkosított dokumentumát azok kivételével, amelyek olyan személyek nevét és lakcímét tartalmazzák, akik még ma is élnek.

John Fitzgerald Kennedy 1963. november 22-én lett merénylet áldozata

Trump szokásához híven twitterüzenetek sorozatával tudatta, hogy döntése előtt behatóan tanácskozott a Központi Hírszerző Ügynökséggel, a CIA-vel és más szervezetekkel.

Az Egyesült Államok Országos Levéltára csütörtökön éjjel a honlapján nyilvánosságra hozott 2800 dokumentumot a Kennedy-gyilkosságról, ám mintegy 300 feljegyzés, hangfelvétel és egyéb dokumentum továbbra is titkos maradt. Trump elrendelte, hogy fél év alatt alaposan vizsgálják át a visszatartott dokumentumokat.

Az amerikai elnök szombati üzenetsorozatában arra nem tért ki, hogy rövidül-e a vizsgálódás ideje. Az Egyesült Államok történelmébe két Kennedy-gyilkosság beleíródott.

John F. Kennedy néhai elnököt 1963 őszén lőtték agyon, de öccsével, Robert Kennedyvel is merénylő végzett 1968-ban. Utóbbi igazságügy miniszterként dolgozott bátyja kormányzatában.

A Kennedy-gyilkosság most nyilvánosságra hozott dokumentumaiban új információkat találtak amerikai elemzők. Kiderült, Edgar Hoover, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) akkori igazgatója mennyire aggódott azt illetően, hogy sikerüljön meggyőzni az amerikai közvéleményt Lee Harvey Oswald bűnösségéről. Hoover 1963. november 24-én, azon a napon, amikor Jack Ruby agyonlőtte Oswaldot, feljegyzést írt arról, hogy Oswald meggyilkolása kétségeket ébreszthet az amerikaiakban arról, hogy valóban ő ölte meg Kennedy elnököt. Az FBI-igazgató konkrét bizonyítékokat sürgetett.

Az Országos Levéltár honlapján közzétett dokumentumok között szerepelnek azok a leiratok, amelyek Oswald és egy KGB-ügynök telefonbeszélgetéseinek lehallgatásai nyomán készültek. Egyértelművé vált, hogy Oswald két hónappal a gyilkosság elkövetése előtt telefonon egyeztetett a mexikói fővárosban lévő szovjet nagykövetség egyik KGB-ügynökével. Oswald – az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) dokumentuma szerint – „tört oroszsággal” beszélt. A CIA korabeli feljegyzése hozzáteszi: teljességgel szokatlan volt, hogy a rettegett szovjet titkosszolgálat ilyen jellegű beszélgetést nagykövetségről bonyolítson.

Az újonnan ismertté vált egyik dokumentum arról tanúskodik, hogy Jesse Helms, aki a Johnson-kormányzat, majd Nixon elnöksége idején a CIA igazgatója volt, egy 1975. áprilisában kelt feljegyzésében azt rögzítette: Johnson elnöknek az az álláspontja, hogy Kennedyt külföldi ösztökélésre gyilkolták meg, azért, mert megölette a dél-vietnami elnököt, Ngo Dinh Diemet. A dél-vietnami államfőt 1963-ban tartóztatták le és ölték meg egy, az Egyesült Államok által támogatott puccs során.