A valóság sokkolóbb egy forgatókönyvnél – 80 ezren a szebeni Astra dokumentumfilm-fesztiválon
Nemcsak a világban rejlő lehetőségek sokszínűségét igyekezett felvillantani a nagyszebeni Astra nemzetközi filmfesztivál, de az innovatív technológiák bemutatásával a „másság”, az újszerű mozizás lehetőségét is megteremtette – mondta el lapunknak a szemle művészeti igazgatója.
Egyre népszerűbbé válik a nagyszebeni Astra nemzetközi filmfesztivál, amely idén is, akárcsak 24 éven keresztül, a világ sokszínűségét igyekezett felvillantani a dokumentumfilmeken keresztül – mondta el a Krónikának Kató Csilla, a vasárnap zárult hétnapos szemle művészeti igazgatója.
A fesztiválon több mint 80 ezren vettek részt, 130 filmet vetítettek a város történelmi központjában 9 helyszínen, számos kerekasztal-beszélgetés, koncert gazdagította a programot.
A fesztivál mottója az volt, hogy „an immersive experience of real and virtual reality”, vagyis „a valóság és virtuális valóság lebilincselő megtapasztalása”. Kató Csilla úgy fogalmazott, a világban rejlő lehetőségek milliónyi arcát igyekezett felvillantani a szemle, amely az innovatív technológiák megmutatása révén is egyfajta „másság”, az újszerű mozizás megélésének lehetőségét teremtette meg. A Főtéren kupolamozi működött, amelyben fekve lehetett nézni a „félgömb formában készített” filmeket.
VR-technikával készült, a nézőt teljes mértékben, minden oldalról a virtuális valóságba invitáló alkotásokat is vetítettünk, amelyek bizonyos mértékben interaktivitást is hordoznak: a néző mozdulatainak megfelelően változhat a vetített környezet” – mondta el a művészeti igazgató.
Hozzátette, a fulldome filmeket felvonultató kupolamozit az Astra keretében szervezett ifjúsági- és gyerekfesztiválon láthatták az érdeklődők, csak erre 23 ezer jegy kelt el öt nap alatt: a környékbeli falvakból is buszokkal jöttek iskolások, hogy megtekinthessék a speciális technológiával vetített, 20–40 perces dokumentumfilmeket és rajzfilmeket.
A VR-technika még újnak számít Romániában, így ez iránt is óriási volt az érdeklődés.
„Az Astra profiljához illeszkedik, hogy nem a tévéből, a Discovery Channel-szerű adókról ismert dokumentumfilmeket sorakoztat fel. Szeretnénk, ha a gyerekek is tudatában lennének annak, hogy a dokumentumfilmekből kibontakozó valóság sokszor meghökkentőbb, mint a fikciós filmek üzenete. A modern technológiák, filmes formátumok sokszínűsége és játéka is illeszkedett a szemle küldetéséhez:
– fogalmazott Kató Csilla.
A fesztivál kiválósági díjával tüntették ki Demián József operatőrt, rendezőt, akinek 1982-ben készült, Szivárvány léggömbök című fikciós filmjét telt ház előtt, nagy sikerrel vetítették le az alkotó jelenlétében. Ez volt egyébként a szemle egyetlen fikciós filmje az idén. A 35 évvel ezelőtt készült, a cenzúra által betiltott, csodával határos módon megmenekült kópián megmaradt alkotás szereplőinek nagy része amatőr színész, a dokumentarista megközelítés sok más eszközét is felhasználó film mára kordokumentum is.
Az Ausztráliában élő Demián József a Román Televízió magyar adásának egykori szerkesztőjeként-bemondójaként ismert Józsa Erika férje. Kató Csilla elmondta, a kommunista rendszer abszurditásaira reflektáló, annak idején betiltott komédia iránt külföldi vendégek is érdeklődtek. A filmben egy mezőgazdasági termelőszövetkezet (CAP) fiatal vezetője sikeres farm létrehozásán munkálkodik, a kommunista rendszer, a pártutasítások abszurditásaiból fakadóan azonban millió akadályba ütközik.
Demián filmjének az Astra fesztiválon volt 35 év után a hivatalos premierje,
amelyen részt vettek a film szereplői, sőt a szervezők elhívtak hatvan egykori termelőszövetkezet-vezetőt is – mesélte Kató Csilla.
Nagyszeben történelméről szólt a nyitófilm
A művészeti vezető kitért arra is, hogy a szemlén több ízben is levetítették a Nagyszeben történelmét a kezdetektől a jelenig ismertető, Sibiu825 című dokumentumfilmet, amely év elején készült el, és amelyet ő maga és férje, Dumitru Budrala, a fesztivál alapítója, igazgatója készített – ez az alkotás nyitotta meg az idei Astrát.
„Az volt a célunk, hogy a dokumentumfilm révén ismertessük meg a nézőkkel a város történelmét, tavaly volt az évfordulója annak, hogy Nagyszebent 825 éve említették először írásban.
Ezt célozzuk a dokumentumfilmmel, amelyet 5000 gyerek és felnőtt látott a szemlén” – mondta Kató Csilla.
A szemle díjait szombaton osztották ki a Thalia színházban. A Nemzetközi, Közép- és Kelet-Európai, Romániai, Rövidfilm és DocSchool elnevezésű versenyszekciókban összesen 57 film szerepelt.
Ezeket 13 tagú szakmai zsűri értékelte: Peter Biella, Vassilis Economou, Leonard Kamerling, Artchil Khetagouri, Lemhényi Réka, Ionuţ Mareş, Bill Nichols, Kumjana Novakova, Christophe Postic, Alina Predescu, Ada Solomon, Michael Stewart és Corina Șuteu.
A legjobb külföldi dokumentumfilm díját a Federica Di Giacomo rendezte olasz–francia, Libera Nos (Aki megszabadít a gonosztól) című alkotás kapta, amely szenzációhajhászat nélkül beszél a katolikus egyház, a hit, az ördögűzés bonyolult kapcsolatáról.
A legjobb kelet-közép-európai film a lengyel Anna Zamecka Communion (Elsőáldozás) című filmje lett, amely a zsűri indoklása szerint erőteljes audovizuális filmnyelvvel invitálja a nézőt egy empatikus utazásra.
A legjobb román dokumentumfilmnek járó elismerést Radu Jude Țara moartă (Halott ország) című alkotásának ítélték oda, amely innovációs megoldásaival feszegeti a dokumentumfilm határait. Jude 88 perces produkciója egy dokumentarista esszé az antiszemitizmus kibontakozásáról Romániában. Több száz fényképből készült, amelyeket a rendező a két világháború között aktívan tevékenykedő sloboziai fényképész, Costică Acsinte hagyatékából válogatott. A fényképeket Emil Dorian zsidó származású orvos naplójából vett szövegekkel és a 30–40-es évek propagandafilmjeinek zenéjével egészíti ki a rendező.
A legjobb diákfilmnek járó díjat Emi Buchwald Education (Nevelés) című alkotása kapta: a film perspektívája a gyermekarcok mikrokozmoszától az otthonok és szülők tágabb horizontjáig terjed, és egy egész univerzumot fog át.