Focival katalizált ellenállás: a labdarúgás közösségszervező erejéről írt könyvet Péter László szociológus
A legkeményebb diktatúrák sem tudják megtörni az emberek közösségszervező erejét – derül ki Péter László kolozsvári sportszociológus hamarosan megjelenő, angol nyelvű könyvéből.
A szerző által a kiadók „Arsenáljaként" emlegetett Palgrave Macmillan gondozásában jelenik meg hamarosan angol nyelven Péter László kolozsvári sportszociológus Tiltott labdarúgás Ceaușescu Romániájában című könyve, amely a labdarúgás társadalomformáló erejét és a hanyatló diktatúrát mutatja be nyugat-európai olvasóknak.
A kötet egyik fontos következtetése, hogy még a legkeményebb diktatúrák sem tudják megtörni az emberek közösségszervező erejét.
Minderről hétvégén, a Bolyai Társaság és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem által, Interdiszciplináris párbeszéd címmel idén már hatodik alkalommal megszervezett konferencián számolt be a sportszociológus.
Azt követően a Krónikának elmondta: a kötet ötlete még 2014-ből származik, amikor egy finn egyetemen járva találkozott egy tallini professzorral. Amikor elmesélte neki, hogy gyermekkorában ő is részt vett a hegyi meccsnézéseken, érdesnek találta az eseménysorozatot, és úgy gondolta, hogy arról érdemes lenne könyvet írni a nyugati közönségnek.
Péter hozzátette, 2015-ben Gyergyócsomafalván voltak a BBTE diákjaival szakmai gyakorlaton, amikor már a könyv megírására készülve – lévén, hogy a Gyergyói-medence egyik központja volt a székelyföldi meccsnézéseknek – az első terepkutatást végezte.
Ekkor körülbelül 35-40 interjút készített a hegyi meccsnézésekről, az ezekből írt esettanulmányt pedig – mint lapunkban már beszámoltunk róla – egy kolozsvári konferencián mutatta be.
Akkor értelemszerűen még csak az előzetes eredményekről számolhatott be, ám ezután megkereste őt a svájci Springer kiadócsoporthoz tartozó Palgrave egyik szerkesztője, hogy megjelentetnék a könyvét. Abban már nem csak a Gyergyócsomafalván, hanem a Kolozsvár környékén és Dél-Erdélyben elvégzett kutatási eredményei is szerepelnek.
Péter László elmondta: a székelyföldi esettanulmány után már látta kutatásainak főbb irányait, azaz hogy médiafogyasztásról, azon belül is az illegális körülmények között külföldi médiatermékek fogyasztásáról fog szólni.
– magyarázta. A labdarúgó-Európa-bajnokságok és világbajnokságok mérkőzéseit akarták nézni az emberek függetlenül attól, hogy székelyföldiek, Kolozsvár környékiek vagy dél-erdélyiek. „A meccsnézések másik dimenziója etnikai, amely Kolozsváron is megjelent. Bár nem annyira hangsúlyosan, mint a Székelyföldön, de az emberek egy része magyarként magyar meccseket akart nézni 1982-ben és 1986-ban, amikor a válogatott kijutott a világbajnokságra” – részletezte.
Szerinte ez nyilván a magyar közösségi összetartozást, kollektív tudatot erősítette.
– fejtette ki a szociológus.
Kérdésünkre elmondta: a nemzetközi közönség számára az lehet érdekes, hogy a könyvben elmeséltek kiegészítik azt a meglehetősen kevés szakirodalmat, amely a 80-as évek Romániájára vonatkozik, egyfajta alternatív társadalomtörténetet kapnak a labdarúgás prizmáján keresztül. „Pluszhozadéka, hogy ebben kis történetek vannak, a megélt élethelyzetekből kiindulva, alulról mutatja a 80-as évek romániai társadalmát. Ilyen szempontból egyedi, mert ilyen szakirodalom nincs” – magyarázta Péter.
A könyvből egyébként kiderül, hogy a diktatúrában a sportnak milyen fontos társadalomszervező ereje volt, amelyet az elitek, a Ceaușescu házaspár messze lebecsült akkor, és a mérkőzések tévés közvetítéseit levették a műsorról. „Ezt én nagy hibának tartom egyébként az ő részükről, ami így utólag nézve nagyon jó volt, mert delegitimálta a rendszert, erősítette a rendszerrel szembeni bizalmatlanságot, a vele szemben táplált negatív érzéseket, az ellenállást katalizálta.
Másodsorban, ami nagyon érdekes, hogy a totalitarizmusról szóló szakirodalommal ellentétben – amely arról beszél, hogy a diktatúrák mindig atomizálják az embereket, és olyan mértékben leépül a bizalom, hogy az emberek többé nem akarnak együttműködni, mert félnek a megtorlástól –
– ecsetelte sportszociológus.
Rámutatott: akadnak olyan speciális helyzetek, amikor az emberek a diktatúrában éppen hogy nem részeikre bomlanak, hanem képesek összefogni egy nemes cél érdekében.
Hozzáfűzte: könyve talán attól lehet érdekes a nyugat-európai olvasóknak, hogy a kisemberek nézőpontjából nyújt betekintést a 80-as évek Romániájába, és aláhúzza a labdarúgás rendkívül fontos társadalomszervező erejét, amelyet az akadémiai szféra még mindig lebecsül.
– tette hozzá. A diktatúrák sem tudják teljesen kiölni az emberekből a közösségszervezés ösztönét – értett egyet felvetésünkkel Péter László.
A gyűlölet is benne van, hiszen ezeknek az embereknek van közös ellenségük, de ezzel párhozamosan a generációk közötti, illetve társadalmi státusokból fakadó ellentétek, sőt az interetnikus feszültségek is tompultak” – magyarázta a sportszociológus, akinek a kötete ugyan még nem került ki a polcokra, de több online áruháznál már lehet előrendelni.