Jövőtől az Erdélyben született magyar gyermekeket is megilleti a babakötvény, jelentette be szombaton Marosvásárhelyen Balog Zoltán miniszter. Fontosnak tartotta azonban, hogy „ne csak a pénztárca kösse össze a magyarországi és a határon túli magyarokat.
Balog Zoltán a marosvásárhelyi sportcsarnokban szombat délután a reformáció 500. évfordulója alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten a „nekünk adatott” tér betöltésére buzdított.
A Marosvásárhely körüli négy református egyházmegye közös ünnepi rendezvényére több ezer ember vonult át a városon a vártemplomból a sportcsarnokba. Az MTI beszámolója szerint a miniszter a felvonulás örömét idézve kijelentette:
„Az a dolgunk, hogy betöltsük azt a teret, ami nekünk adatott, azt az otthont, ami nekünk a Mindenható által kijelöltetett.
Az emberi erőforrások minisztere szerint a magyarokat azért ragadta el egykor a reformáció, mert sokszor a nélkülözés tanította meg a népet arra, hogy hitből és kegyelemből éljen. Szerinte ezt azért kell megtanulni, hogy akkor is hitből és kegyelemből éljen a közösség, amikor látszólag másból is megélhetne.
A sportcsarnokot betöltő református gyülekezet megtapsolta a miniszter bejelentését, hogy 2018-tól a világ bármely pontján, így az Erdélyben született magyar gyermekeket is megilleti a babakötvény.
Fontosnak tartotta azonban, hogy „ne csak a pénztárca kösse össze a magyarországi és a határon túli magyarokat, hanem szívük, lelkük is”.
Lesznek iskolák, lesznek óvodák, lesz babakötvény, de hogy lesznek-e benne élő hitű, az életben bízó magyar emberek és magyar gyermekek, az önökön múlik” - fogalmazott a miniszter, majd önmagát kijavítva tette hozzá, hogy ez is a kegyelem kérdése. „A mi dolgunk annyi, hogy bízzunk Istenben, és utána bízzunk egymásban is” - idézte a hírügynökség a minisztert.
A sportcsarnoki istentiszteleten Steinbach József, a dunántúli református egyházkerület püspöke hirdette az igét, a gyülekezet számára pedig több asztalnál is kiszolgálták az úrvacsorát.
A reformáció 500. évfordulója alkalmából szervezett marosvásárhelyi rendezvény kora délután a vártemplomban kezdődött,
ahol Henter György lelkipásztor felidézte: 460 évvel ezelőtt itt ülésezett az a zsinat, amely eldöntötte, hogy az erdélyiek Kálvin tanait követik.
Az ünnepség keretében a vártemplom bejáratánál Kálvin János és Károli Gáspár reformátorok mellszobrát avatták fel, előbbi Péterfy László, utóbbi Deák Árpád alkotása.
A templomban tartott beszédében Balog Zoltán elmondta, noha Kálvin és Károli nem ismerték egymást, az utókornak megvan a lehetősége arra, hogy egymás mellé helyezze őket.
A bibliafordító Károliról Nemeskürty Istvánt idézte, aki szerint nélküle - meglehet - ma nem magyarul beszélnének Magyarországon.
A templomi istentiszteleten mondott beszédében Grezsa István kormánybiztos úgy vélekedett, hogy 500 éve a reformáció jelölte ki a magyarság számára a nemzeti megmaradás útját, így a reformáció öröksége ma a megmaradás felelősségét rója az utókorra. Hozzátette: akkor vagyunk hűek az örökséghez, ha Marosvásárhelyen is, Kárpátalján is megtartjuk iskoláinkat.
Balog Zoltán délben a Székelyföld és Mezőség határán fekvő Mezőpanitban avatta fel II. Rákóczi Ferenc félalakos bronzszobrát, Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotását.
Mezőpaniti köszöntőbeszédében az utolsó erdélyi fejedelem „Istennel a hazáért és a szabadságért” jelmondatát idézte. Megemlítette: a fejedelem budapesti szobráról egykor tíz perc alatt verték le a latin jelmondat első szavát, és hetven évbe telt, míg az visszakerült a helyére. Hozzátette: pusztítani mindig könnyebb, de arra biztatta hallgatóságát, hogy legyenek az építés emberei.