Az oktatás színvonalának süllyedésétől tart a Corvin Kiadó vezetője a tankönyvkiadás állami hatáskörbe helyezése nyomán. Magyari Tivadar szakpolitikus szerint egy erős, jó szakmai hátterű magyar szerkesztőcsapatra van szükség.
Hátrányosan érinti a szabadpiaci versengést, és az oktatás színvonalát is rontani fogja a kormány szerdai intézkedése, amely alapján – legalábbis az erdélyi kiadók szerint – gyakorlatilag államosítják a tankönyvkiadást.
Valamivel derűlátóbb Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, aki lapcsaládunknak azt nyilatkozta:
az eddigi rendszer bonyolultsága miatt nem kedvezett a magyar nyelvű kiadványok ügyének, ezért az újtól előrelépést várnak.
Szerinte ennek feltétele, hogy az eddigieknél jobban figyeljenek oda a kisebbség nyelvén írt tankönyvekre, az állami tankönyvkiadónak pedig rendelkeznie kell egy erős, jó szakmai hátterű magyar szerkesztői csapattal is. „Eleve a régi rendszer sem lett volna rossz, de sajnos az állami kör és a piaci kör viszonyát nem tudták kellőképpen megszervezni” – fogalmazott Magyari Tivadar.
Varga Károly, a dévai Corvin Kiadó vezetője ezzel szemben úgy véli: a kormány intézkedése miatt az oktatás színvonala nagyon mélyre fog süllyedni, hiszen amíg a kiadók egymással versengtek, volt összehasonlítási alap, illetve választék, ezután viszont az fogja megkapni a tankönyvkiadás jogát, akit a minisztérium megfelelőnek talál.
A Corvin egyébként több mint 20 éve foglalkozik tankönyvek és pedagógiai segédanyagok kiadásával.
– magyarázta Varga Károly, hogy miért vált rendszeressé, hogy a tankönyvek jó része nem készül el határidőre, azaz tanévkezdésre.
Rámutatott: Romániában alig két–három hónapot adnak egy-egy kiadvány elkészítésére, holott például Franciaországban másfél évig is eltart a folyamat, ebbe az óvások miatti késlekedést is beleszámolják.
Varga kifejtette: mivel ez egy közbeszerzési eljárás, a minisztériumnak számítania kell arra, hogy ha egy jelentkező úgy érzi, jogtalanság érte, fellebbez, ezért legalább egy évvel korábban meg kellene hirdetni a licitet, hogy időben le lehessen zárni az eljárást.
A Corvin igazgatója azt is elmondta:
a tankönyvkiadás államosítása jelentős piaci kiesést fog maga után vonni a kiadóknál, amelyek sokat áldoztak fejlesztésekre, felszereltségre és a munkatársak képzésére
azért, hogy a szaktárca folyton változó és magas elvárásainak megfeleljenek, például digitális kiadványokat tudjanak készíteni.
Az állami szektorral szemben egyébként a piacgazdaságra nem jellemző, hogy a szabályok egyik napról a másikra változnak, ehelyett hosszú távon kell gondolkodni és szerződéseket kötni.
A kormány által szerdán elfogadott sürgősségi rendelet szerint
a tankönyvkiadás teljes egészében az „országos érdekeltségű” kereskedelmi részvénytársasággá alakítandó Didaktikai és Pedagógia Kiadó feladata lesz.
A kiadó továbbra is állami tulajdonban marad, és közvetlenül az oktatási minisztériumnak lesz alárendelve. A társaság fogja kiadni az elemi, az általános, a gimnáziumi és a posztliceális képzésben használt román és kisebbségi nyelvű tankönyveket, a szakiskolai szakkiadványokat, valamint a diákoknak és a pedagógusoknak összeállított segédeszközöket, grafikonokat.
A részvénytársaság az oktatási tárcával kötött szerződés révén látja el a feladatot, a kiadót pedig a tanügyminiszter által kinevezett vezetőtanács, illetve vezérigazgató fogja irányítani.
A tankönyvkiadás átszervezésének ötletét az elmúlt hónapokban Liviu Pop oktatási miniszter több ízben felvetette,
legutóbb a tanfelügyelőségek illetékeseivel tartott, sajtónyilvános videókonferencián beszélt erről.
Szerinte a folyamat hatékonyabb lesz, ha nem a kiadók, hanem a szerzők versengenek egymással. Pop arra számít, hogy az eljárás felgyorsul, és többé nem fordul elő, hogy a diákok hónapokkal a tanévkezdés után sem kapják kézhez a kiadványokat.