Kárpátalja autonómiájáért és az ukrán törvény ellen tüntettek Budapesten

Kárpátalja autonómiájáért és az új ukrán oktatási törvény eltörléséért tüntettek ifj. Hegedűs Loránt református lelkész szervezésében péntek este Budapesten, az ukrán nagykövetség épülete előtt.

A demonstráción összegyűlt 100-150 ember előtt Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő azt hangsúlyozta, hogy minden magyar embernek joga van a szülőföldjén magyarként élni, és az őshonos nemzeti közösségeknek joguk van az autonómiához. „Ezt akkor is ki kellett volna mondani, amikor az Európai Unió megkötötte a társulási szerződést Ukrajnával” – tette hozzá.

Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kijelentette: amíg Ukrajna nem biztosítja a csaknem 200 ezres kárpátaljai magyarság önrendelkezését, nem lehet a közösség társult tagja.

Gaudi-Nagy egyébként egy angol nyelvű, „a Krím jogosan Oroszországé, Kárpátalja pedig jogosan tartozik Magyarországhoz” feliratú pólóban lépett színpadra.

A demonstrálók ifj. Hegedűs Loránt felszólítására egyperces csenddel emlékeztek meg az 1930-as években pusztító, mesterségesen előidézett ukrajnai éhínség, a holodomor áldozatairól. A résztvevők nemzetiszínű és Árpád-sávos zászlókat lobogtattak, és feltűnt egy katalán lobogó is. Kijev egyébként két nappal ezelőtt tiltakozójegyzéket küldött a magyar külügyminisztériumnak, amelyben követelte, hogy tiltsák be a budapesti ukrán nagykövetség elé szervezett demonstrációt. „A magyar külügyminisztérium tájékoztatta nagykövetségünket, hogy október 13-án Kárpátalja önrendelkezése szlogennel tartanak akciót. Mi ez, Budapest támogatja a szeparatizmust?” – tette fel a kérdést Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter szerdán a Twitteren. Szavai szerin azonnal tiltakozójegyzéket küldött a kijevi külügyi tárca azzal a követeléssel, hogy tiltsák be ezt a „provokációt”. „Biztosak vagyunk, hogy Magyarország továbbra is tiszteletben tartja Ukrajna területi egységét” – fűzte hozzá bejegyzésében.

A szeptember végén hatályba lépett ukrán oktatási törvény szerint 2020 szeptemberétől az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban engedélyezik, utána a tárgyak többségét ukránul kell tanítani. A módosítás ellen több szomszédos országban is tiltakoztak.