Felemelték hangjukat a keresztényüldözés ellen a budapesti konferencián
A lakóhelyükről elüldözött keresztények hazatéréséhez nemzetközi segítségre és a biztonság garantálására van szükségük, ugyanis nagyon félnek egy újabb fegyveres konfliktustól.
Kétezer éves tapasztalat, hogy az üldözés nem gyengíti, hanem még erősebbé teszi Krisztus egyházát – jelentette ki Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke csütörtökön Budapesten, a keresztényüldözésről tartott nemzetközi konferencián.
Köszöntőjében Szent II. János Pál pápát idézte, aki szerint a második évezred végén az egyház újra a vértanúk egyháza lett. Hozzátette: „ezért reméljük, hogy a jelenlegi üldözés a Közel-Keleten, Afrikában, Európában, illetve szerte a világon végső soron most is az egyház erősödését fogja eredményezni”. A katolikus püspök szólt arról, hogy
mi magyarok különösen együtt tudunk érezni üldözött keresztényekkel, hiszen a tatár invázió, a török majd a szovjet megszállás háromszor is próbára tette keresztény létünket.
Kitért arra: azért is képesek vagyunk az együttérzésre, „mert félelemmel töltenek el bennünket” a keresztényellenesség Európában is megjelent megnyilvánulásai. Megjegyezte, nemcsak az erőszakos esetekre gondol, hanem azokra a „keresztény hitet kigúnyoló jelenségekre is, amelyek jó néhány éve terjednek Európa-szerte”.
A katolikus püspök szerint a történelem folyamán eddig miden véres üldözés hasonló módon kezdődött el: „Most még csak tiltják a vallási szimbólumok elhelyezését, viselését, és gúnyt űznek a vallási érzésekből, vagy a függetlennek tartó média indít összehangoltan teljes letámadást azok ellen, akik vallási értékrendjüket tanítva az övéktől eltérő véleményt képviselnek, de ez a magatartás előbb-utóbb a véres gyűlölet formáját öltheti.”
Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt: „nekünk, közép-európaiaknak van tapasztalatunk az üldöztetésről, de még döntőbb tapasztalatokat szereztünk Isten megtartó kegyelméről”. A református püspök hangsúlyozta a tanúság és a vértanúság összefüggését. Mint mondta, a Jézus melletti tanúságtétel nélkül nincs kereszténység és nincs egyház, és vannak helyzetek, amikor e tanúságtétel súlyos következménye, hogy ugyanúgy fel kell venni a keresztet, ahogy Jézus tette.
Bashar Matti Warda, a Babiloni Káld Katolikus Egyház érseke azt hangoztatta, hogy a lakóhelyükről elüldözött keresztények visszatéréséhez nemzetközi segítségre és a biztonság garantálására van szükségük, a keresztények ugyanis nagyon félnek egy újabb fegyveres konfliktustól.
Kiemelte az oktatás szerepét, ami segíthetne legyőzni a vallási fanatizmust.
II Efrém Ignác, Antióchiai Szír Ortodox Egyház pátriárkája arról beszélt: ha a keresztényeket elkergetik a Közel-Keletről, akkor egyszínűvé válik a társadalom, eluralkodik a fanatizmus, és az emberek még ellenségesebbé válnak azokkal, akik nem osztoznak a hitükben és a meggyőződésükben. Hangsúlyozta:
gyakran azt érzik, hogy cserben hagyják őket a nyugati országok, ugyanakkor Magyarország elsőként tette meg, hogy kormányszinten komoly felelősséget vállalt értük.
III. József Ignác Júnán, az Antióchiai Szír Katolikus Egyház pátriárkája köszönetét fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnöknek és a kormányának, amiért folyamatosan bizonyítják, hogy őszintén aggódnak a keresztények életéért a Közel-Keleten. Köszönetet mondott Ferenc pápának is, amiért nemzetközi szinten is felhívja a figyelmet a keresztényüldözésre, de hiányolta az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország, Kína és az ENSZ segítségét, és úgy vélte, cserben hagyták azt az ősi civilizációt, amely alapján létrejött az európai kereszténykultúra.
Az eseményen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök is, aki szerint Európa olyan bevándorláspolitikát erőltet, amely beengedi a veszélyes szélsőségeseket az unióba, Magyarország azonban azt vallja:
nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van.
Közölte: Magyarország segíti az üldözött keresztények hazatérését. „Mi, magyarok azt akarjuk, hogy a szír, az iraki és a nigériai keresztények minél előbb visszatérhessenek arra a földre, ahol őseik már több száz év óta laktak; ezt nevezzük magyar szolidaritásnak, (...) Hungary helps” – fogalmazott a miniszterelnök.
Azt mondta, Európa szellemi és politikai vezetőinek egy csoportja olyan kevert társadalmat akar létrehozni, amely néhány emberöltő alatt teljesen megváltoztatná a kontinens kulturális és etnikai arculatát, keresztény mivoltát, Magyarország viszont a fordítottját teszi annak, amit „Európa jelenleg művel”. Azt tesszük, amit a helyi keresztények vezetői szerint tennünk kell, ami az általuk vezetett közösségek számára ma a legfontosabb: segítséget nyújtunk a visszaköltözéshez – emelte ki Orbán Viktor, aki szerint a segítség legjobb módja, hogy az erőforrásokat az üldözött keresztények egyházaihoz juttatják el.
A kereszténység alapvető értékeinek, világlátásának, kultúrájának megőrzése egyben a demokrácia, a sokszínűség megőrzésének kérdése is – fogalmazta meg felszólalásában Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Kiemelte: a közel-keleti keresztények szenvedéseinek megismerése és a magyar kormány kiállása mellettük önérdek is, hiszen lehetőséget ad arra, hogy megújítsuk Európa keresztény alapjait.