Nehéz „elszámolni” a munkaidővel – Nem minden ágazatban alkalmazható a módosított törvény
Komoly fejtörést okoz a módosult munkatörvénykönyv gyakorlatba ültetése azokban a közalkalmazotti ágazatokban, ahol rugalmas munkaidőben dolgoznak, vagy az alkalmazottak otthon végzik el feladataik egy részét. Az intézkedések a színházakban, az iskolákban és a kórházakban sem életszerűek.
Komoly gondokat okoz a módosult munkatörvénykönyv gyakorlatba ültetése azokban a közalkalmazotti ágazatokban, ahol rugalmas munkaidőben dolgoznak, vagy az alkalmazottak feladataik egy részét otthon végzik el. A nyár végén a kormány által sürgősségi rendelettel végrehajtott módosítás ugyan hatékony eszköze lehet a szürkemunka kifehérítésének, de az elrendelt intézkedések számos munkahelyen nem életszerűek, nem egyeznek a valósággal.
A szigorításra azért volt szükség, mert számos visszaélés történt, például a hivatalosan részmunkaidőre felvett alkalmazott teljes munkaidőben dolgozott, bére egy részét pedig feketén, adózatlanul kapta meg, de az is problémás volt, hogy a beosztottaknak gyakran kellett túlórázniuk. A kormány ezért azt találta ki, hogy a napi 8 órás munkaidővel felvett alkalmazottak naponta írjanak alá jelenléti ívet, illetve írott formában pontosítsák a munkaórák kezdését és befejezését.
Az oktatási és egészségügyi rendszerben, valamint a kulturális intézményekben azonban nem életszerű a napi nyolcórás, kötött munkaprogram, ezért komoly fejtörést okoz, miként írassák alá a jelenléti íveket, hogy a törvényt is betartsák, de a valóságot se ferdítsék el.
A különböző szakágak képviselői keresik a megoldást a tevékenységüknek megfelelő munkaprogram szabályozására – elképzelhető, hogy a kollektív munkaszerződés vagy éppen a közvitán levő, a nem munkahelyen, hanem akár otthon vagy közösségi térben elvégzett tevékenységre vonatkozó törvény jelenthet választ.
A színházakban például jelentős problémát okoz a módosult munkatörvénykönyv alkalmazása, hiszen az alkalmazottak rugalmas munkaidőben dolgoznak – magyarázta lapunknak Gáspárik Attila. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója hangsúlyozta, a teátrumokban a minőséget szinte lehetetlen, ám a munka mennyiségét is nehéz kvantifikálni.
A jelenléti íveken például nem lehet feltüntetni, ha a színész otthon tanulja a szerepét, vagy a rendező éppen saját könyvtárát bújja egy következő előadásra készülve.
Másrészt egy főszereplő sokkal többet próbál, mint egy mellékszereplő, ám ezért az utóbbi nem vonható kérdőre. A marosvásárhelyi színház nem először szembesül ezzel a problémával, hiszen évekkel ezelőtt már feljelentették őket a munkaügyi felügyelőségnél, mert nem annyit dolgoznak, amennyit a vonatkozó szabályok előírnak.
Gáspárik rámutatott: a módosult törvényt alkalmazzák, mindenki aláírja a jelenléti íveket, ám ilyen körülmények között, „decemberben már senki nem kell dolgozzék a színházban, annyi szabadnapot fognak összegyűjteni a túlórákkal”. A színházakban például hétvégeken is zajlik az élet, ám furcsa lenne, ha egy művész jogaira hivatkozva visszamondaná a vasárnap délelőtti előadást, mert éppen templomba szeretne menni, mutatott rá az igazgató.
Szerinte a kormánynak nem ez az első elhamarkodott lépése, hiszen például az 50 százalékos béremelés is olyan anomáliákat eredményezett, hogy a kellékes, akinek – mint mondta – nagyra becsülik a munkáját, sokkal többet keres, mint a gazdasági igazgató.
Gáspárik azt is elmondta: a panaszok az országos színházi szövetséghez, az UNITER-hez futottak be, a szakmai szervezet pedig próbál egyeztetni, hogy orvosolják a kifogásokat. „Szakáganként kell fellépni és egyeztetni, különben egyenként levadásznak bennünket” – szögezte le a Krónikának Gáspárik Attila.
Hasonló gondokkal küzdenek az oktatásban: Liviu Pop oktatási miniszter múlt heti videókonferenciáján a Temes megyei szakszervezeti képviselő vetette fel, hogy a törvény értelmében a pedagógusoknak is napi nyolc órát bent kellene tölteniük a tanintézetben, ám szerintük ez kivitelezhetetlen.
– mondta el lapunknak egy neve elhallgatását kérő tanár.
Hasonlóképpen az elavult iskolai számítógépeken a felkészülés is szinte lehetetlen, nem beszélve arról, hogy nincs is annyi számítógép, hogy minden tanárnak elég legyen, órákon keresztül tudjanak böngészni. Ezt általában otthon végzik el a pedagógusok saját számítógépükön és saját szakkönyvtárukat használva. A munkatörvénykönyv méregfogát az oktatási minisztériumnak kell kihúznia úgy, hogy sajátos megoldást dolgoz ki az ágazatnak, vélik a tanügyben dolgozók. Ugyanakkor egyelőre nem panaszkodnak, hiszen a munkaügyi ellenőrök „nem zaklatják” őket.
Az egészségügyben egészen más természetű gondokat okoz a szigorúan vett nyolc vagy tizenkét órás munkaidő, ott inkább az a baj, hogy az alkalmazottak kénytelenek több időt bent tölteni a munkahelyükön. A törvény megengedi, hogy kivételes esetekben – például a tűzoltók, a csendőrök vagy éppen az egészségügyi beosztottak – egyhuzamban 24 órát ledolgozzon az alkalmazott, részletezte a Krónikának Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke.
Szavai szerint
az érdekvédelem mindenképpen üdvözli a munkatörvénykönyv módosítását, mert ez az alkalmazottak érdekeit szolgálja, akiket ennek nyomán nem lehet már hivatalosan részmunkaidőre alkalmazni, miközben a valóságban másfél normát dolgoznak le.
Az egészségügyben igyekeznek gyakorlatba ültetni a jogszabályt, ám ebben az ágazatban is vannak kivételek, és ők is a szakminisztériumtól várják a megoldást ezek orvoslására.
„Ha egy orvos reggel bemegy dolgozni, és éppen ügyeletes, akkor másnap reggelre letelik a 24 órája, a törvény szerint így haza kellene mennie pihenni. Ám ha egy kisvárosi kórház osztályán egyetlen szakorvos dolgozik, akkor a betegek orvosi felügyelet nélkül maradnak, és ez egy váratlan történés esetén felróható. De mégsem küldhetjük a beteget haza az orvossal” – magyarázta Vasile Neagovici.