Elvetette a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács Toader módosításait

Balogh Levente 2017. szeptember 28., 17:19

Negatívan véleményezte a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács csütörtökön azokat a módosításokat, amelyeket az igazságügyi tárca vezetője dolgozott ki az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvényekhez.

Fotó: Pixabay.com

Nem támogatja Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a Tudorel Toader igazságügy-miniszter által az igazságügy működését szabályozó törvényekhez kidolgozott módosításokat. Erről a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő testület csütörtöki ülésén döntött, 10 szavazattal 8 ellenében. Álláspontja azonban nem kötelező érvényű, csupán konzultatív.

Az eredményt megelőlegezte Augustin Lazăr legfőbb ügyész ülés előtti nyilatkozata, miszerint az lenne a természetes, ha a sok bírálatot kiváltó tervezeteket elvetnék.

Tudorel Toader az ülést követően kifejtette: erre az eredményre számított, és megjegyezte, az annak a jele, hogy

egyesek nem szeretnék, ha megreformálnák a rendszert.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a CSM álláspontja amúgy is csupán konzultatív.

Victor Alistar, aki a civil szférát képviseli a testületben, kifejtette: nem szakmai, hanem politikai szavazás zajlott, és úgy vélte, a módosítások bizonyos észrevételekkel megkaphatták volna a kedvező minősítést. Egy másik tag, Bogdan Mateescu bíró viszont felületesnek nevezte a tervezetet, ezért ellene szavazott.

Cristina Tarcea, a legfelsőbb bíróság elnöke elmondta: ő a tervezet megjegyzésekkel történő jóváhagyására voksolt,

mivel a 2004-es törvényeken alapuló rendszer valóban megérett a változásra, másrészt ezzel fel lehetett volna hívni a figyelmet a problémás pontokra, például az igazságügyi felügyelet minisztériumi ellenőrzés alá helyezésére.

Mint arról beszámoltunk, a Toader által kidolgozott módosító csomag kiiktatná az államfőt a főügyészek kinevezésének folyamatából, és könnyebbé tenné a hibás ítéletet hozó bírók felelősségre vonását.

A javaslat értelmében a legfőbb ügyészt, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) főügyészét a CSM ügyészségekért felelős tagozata nevezné ki az igazságügy-miniszter javaslatára, átlátható folyamat során. A főügyészek mandátuma a jelenlegi három évről négy évre nőne, ugyanakkor a legfelsőbb bíróság vezetőjének kinevezése az államfő javaslatára történne. A jelenleg hivatalban levő főügyészek mandátumát a módosítás nem érintené. Az eddigi gyakorlat szerint a főügyészeket az államfő nevezte ki az igazságügy-miniszter javaslata alapján, a CSM pedig csupán véleményezési joggal bírt.

A módosítások három törvényt érintenek: az ügyészek és bírák jogállását, az igazságügyi rendszer megszervezését, valamint a CSM működését szabályozó törvényeket.

A módosítások értelmében növelnék az ügyészek és bírák esetében az előléptetéshez szükséges szolgálati idő időtartamát: bírák és ügyészek esetében ez hét évre nőne, ugyanakkor a DNA és a DIICOT ügyészei esetében nyolc évre. A módosítások arra is vonatkoznának, hogy az igazságügyi felügyelet a CSM hatásköréből átkerülne az igazságügyi tárca fennhatósága alá.

Ugyancsak a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét érinti az a javaslat, miszerint

a DNA és a DIICOT mellett létrehoznának egy olyan ügyosztályt is, amely az általuk elkövetett bűncselekmények felderítésével foglalkozna.

Ez egy húsz ügyészből álló testület lenne. Az ügyészségek és a bírák szakmai szervezetei már a tervezet ismertetésekor bírálták a módosításokat.

Klaus Johannis államfő szóvivője, Mădălina Dobrovolschi közölte:

az elnök tudomásul vette a CSM döntését, és úgy véli, függetlenül attól, hogy az csak konzultatív, a parlament és a kormány nem hagyhatja figyelmen kívül.

Az igazságügy helyzetéhez maga Johannis is hozzászólt, aki egy fórumon kijelentette: Románia továbbra is stabil ország, erősödő demokráciával, ahol határozottan harcolnak a korrupció ellen, annak ellenére, hogy „egyes politikusok még nem békéltek meg ezzel a gondolattal.

Megszólalt Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete is, aki szerint országa aggódik, mivel a Toader által kidolgozott módosítások visszafordíthatják Romániát az eddigi modellértékű korrupcióellenes harc útjáról.