Alkotmánybírósághoz fordul a kormány a Belina-ügyben

Balogh Levente 2017. szeptember 28., 17:00

Alkotmánybírósághoz fordul a kormány annak tisztázására, jogában áll-e az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálynak (DNA) nyomozást folytatni a kormányhatározatok elfogadásának körülményeit illetően – jelentette be csütörtökön az igazságügy-miniszter.

Fotó: Ccr.ro

A lépés apropója az hogy a DNA múlt pénteken bűnvádi eljárást indított Sevil Shhaideh régiófejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettes ellen, illetve kérte a képviselőház jóváhagyását a Rovana Plumb európai forrásokért felelős tárca nélküli miniszter ellen egy horgászparadicsom államiból megyei közgyűlési kezelésbe adásáról szóló kormányhatározat ügyében.

Toader rámutatott: a büntető törvénykönyv módosításáról szóló tervezet kapcsán az alkotmánybíróság már kimondta, hogy a DNA nem vizsgálhatja egy törvény vagy egy sürgősségi kormányrendelet időszerűségét, illetve az elfogadásának körülményeit. Most annak a megállapítását kérik, hogy

ugyanez érvényes-e a kormányhatározatokra és a miniszteri rendeletekre is.

Toader elmondta: a kereset szövegét az igazságügyi tárca várhatóan hétfőre dolgozza ki, a továbbiakban pedig Mihai Tudose miniszterelnök döntésén múlik, mikor küldik meg az alkotmánybíróságnak.

Mint arról beszámoltunk, a DNA hivatali visszaéléssel gyanúsítja Sevil Shhaidehet, valamint Rovana Plumbot. A DNA közölte: Shhaidehet a Belina nevű Duna-szigetre is kiterjedő horgászparadicsom önkormányzati tulajdonba juttatása ügyében gyanúsítják hivatali visszaéléssel. A vádhatóság szerint 2013-ban Shhaideh regionális fejlesztési államtitkárként dolgozta ki annak a kormányhatározatnak az indoklását, amellyel a Ponta-kormány a vízügyi hatóságtól a Teleorman megyei önkormányzat kezelésébe adta a 45 hektáros területet, amelynek a román sajtó szerint rendszeres vendége volt a szenvedélyes horgászként ismert Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártelnök, Teleorman megye volt önkormányzati elnöke.

A vádhatóság szerint a Duna árterületén fekvő ingatlan átadása az alkotmány, négy törvény és egy sürgősségi kormányrendelet megsértésével történt, egy ilyen döntéshez pedig törvényre, és nem kormányhatározatra lett volna szükség, amire állítólag a pénzügyminisztérium és igazságügyi minisztérium figyelmeztette is a jogszabály kezdeményezőjét.

Johannis–Tăriceanu-csörte

Vita robbant ki csütörtökön Klaus Johannis államfő és Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke között, miután utóbbi azzal vádolta meg az elnököt, hogy a kormány bukását szeretné, hogy a helyét egy szakértői kabinet vegye át. Tăriceanu annak kapcsán, hogy az elnök kedden bírálta a kormánypártokat, amiért nem váltják le a a korrupcióval gyanúsított Sevil Shhaidehet és Rovana Plumbot, úgy vélte: az államfő nem hajlandó észrevenni az igazságügyi rendszer visszaéléseit, és egy „korrupt hatalmi rendszert” támogat. Az államfő szóvivőjén keresztül jelezte: fenntartja álláspontját, Tăriceanut pedig azzal vádolta meg, hogy valótlanságokat állít.