Alkotmánybírósághoz fordul a kormány annak tisztázására, jogában áll-e az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálynak (DNA) nyomozást folytatni a kormányhatározatok elfogadásának körülményeit illetően – jelentette be csütörtökön az igazságügy-miniszter.
A lépés apropója az hogy a DNA múlt pénteken bűnvádi eljárást indított Sevil Shhaideh régiófejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettes ellen, illetve kérte a képviselőház jóváhagyását a Rovana Plumb európai forrásokért felelős tárca nélküli miniszter ellen egy horgászparadicsom államiból megyei közgyűlési kezelésbe adásáról szóló kormányhatározat ügyében.
Toader rámutatott: a büntető törvénykönyv módosításáról szóló tervezet kapcsán az alkotmánybíróság már kimondta, hogy a DNA nem vizsgálhatja egy törvény vagy egy sürgősségi kormányrendelet időszerűségét, illetve az elfogadásának körülményeit. Most annak a megállapítását kérik, hogy
ugyanez érvényes-e a kormányhatározatokra és a miniszteri rendeletekre is.
Toader elmondta: a kereset szövegét az igazságügyi tárca várhatóan hétfőre dolgozza ki, a továbbiakban pedig Mihai Tudose miniszterelnök döntésén múlik, mikor küldik meg az alkotmánybíróságnak.
Mint arról beszámoltunk, a DNA hivatali visszaéléssel gyanúsítja Sevil Shhaidehet, valamint Rovana Plumbot. A DNA közölte: Shhaidehet a Belina nevű Duna-szigetre is kiterjedő horgászparadicsom önkormányzati tulajdonba juttatása ügyében gyanúsítják hivatali visszaéléssel. A vádhatóság szerint 2013-ban Shhaideh regionális fejlesztési államtitkárként dolgozta ki annak a kormányhatározatnak az indoklását, amellyel a Ponta-kormány a vízügyi hatóságtól a Teleorman megyei önkormányzat kezelésébe adta a 45 hektáros területet, amelynek a román sajtó szerint rendszeres vendége volt a szenvedélyes horgászként ismert Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártelnök, Teleorman megye volt önkormányzati elnöke.
A vádhatóság szerint a Duna árterületén fekvő ingatlan átadása az alkotmány, négy törvény és egy sürgősségi kormányrendelet megsértésével történt, egy ilyen döntéshez pedig törvényre, és nem kormányhatározatra lett volna szükség, amire állítólag a pénzügyminisztérium és igazságügyi minisztérium figyelmeztette is a jogszabály kezdeményezőjét.