Vészharang helyett sms? – nehezen kivitelezhető az egységes riasztási rendszer
Hiába hangzik jól a kormány terve, miszerint egy országos rendszer révén mobiltelefonon értesítenék a lakosságot a közelgő ítéletidőre: amíg egész falvakban nincs térerő, az elképzelés a gyakorlatban nem sokat érne.
A másfél hete, szeptember 17-én Erdélyre váratlanul lesújtó, halálos áldozatokat is követel ítéletidő kapcsán szerzett tapasztalatokból kiindulva messzemenően időszerű és hasznos lenne a kormány elképzelésének megvalósulása, miszerint az ország minden pontjára kiterjedő, egységes rendszert vezetnének be, amely által a lakosságot rövid időn belül értesíthetnék a közelgő szélsőséges természeti jelenségekről.
{K1}
A Mihai Tudose vezette kabinet konkrétan mobiltelefonos gyorsriasztási rendszer kidolgozását javasolta, eszerint a polgárok sms-ben kapnának figyelmeztetést, a Krónikának nyilatkozó illetékesek azonban arra hívták fel a figyelmet, egy ilyen szisztéma létrehozását
egészen prózai hiányosságok akadályozzák: például számos térségben még mindig nincs térerő.
Erre Vass Levente Maros megyei parlamenti képviselő hívta fel a figyelmet, aki Mihai Tudose bejelentése után arra kérte a megye településvezetőit, mérjék fel és jelezzék, hol nincs egyáltalán térerő. A felhívás utáni első 24 órában már 34 vidéki településről jelezték a hiányosságot.
„Szerintem mindannyian egyetértünk abban, hogy a kormány kezdeményezése jó, szükség van hatékony értesítési rendszerre. Felmerül viszont a kérdés, mi történik azokkal, akik lefedettség nélküli térségben élnek” – tette fel a kérdést a politikus.
Az egyik ilyen „fekete folt” a Marosvásárhellyel majdnem összenőtt Székelykakasd. A községközpont Maroskeresztúr polgármesteri hivatala jelezte is az Orange mobiltelefon-szolgáltatónak a gondot, a cég viszont azt állította: munkatársai kimentek a helyszínre, méréseket végeztek, és mindent tökéletesnek találtak.
– jegyezte meg Palkó Attila településmenedzser. Vass szerint – a riasztási rendszertől függetlenül – a 21. században elfogadhatatlan, hogy ne legyen minden településen térerő. Ezért az általa kezdeményezett felmérés után egyeztetni fog a műszaki probléma szakértőivel és telefonos szolgáltatókkal.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke is egyetért azzal, hogy az egységes riasztórendszer technikailag nehezen kivitelezhető. Ő azt a problémát emelte ki, hogy a különböző régiókat eltérő mobilszolgáltatók fedik le, ezeket valahogyan össze kellene hangolni. Vákár lapunknak azt is elmondta: erről már több rendben is egyeztettek a készenléti felügyelőség szakembereivel. A Körösök környékén például alig működik a Vodafone és az Orange hálózat, a Digi-kártyás mobiltelefonok azonban jól üzemelnek.
A megyei önkormányzat alelnöke arra is kitért, hogy
a jelenlegi országos tájékoztató rendszer rendkívül bonyolult: a meteorológusoknak előbb saját központi hivatalukat kell értesíteniük, onnan visszaküldik a riasztást a prefektúrákra, amely továbbítja azt a polgármestereknek.
Vákár rámutatott: ez számos kockázatot rejt, például hétvégeken előfordult, hogy a polgármester nem volt telefonközelben, így későn kapta meg a riasztást, nem továbbította időben, ezért az nem jutott el a veszélyeztetettekhez.
A politikus úgy véli: inkább a hagyományos riasztási módszereket, például a kézzel működtetett szirénákat kellene ismét bevezetni, vagy vészhelyzet esetén meg kellene kongatni a harangokat, hiszen ezek áramszünet idején is bevethetők. „Egy óránként 150-160 kilométeres sebességgel haladó vihar esetén különösen gyors riasztásra van szükség, hiszen amikor egy vihar alkalmából például telefonon elérték a bánffyhunyadi illetékeseket, a helybeliek jelezték, hogy már tombol a vihar” – magyarázta.
Bihar megyében jobb a helyzet, ugyanis az országban elsőként ültettek gyakorlatba olyan rendszert, amely riasztás esetén azonnali műholdas helymeghatározást (GPS) tesz lehetővé. A katasztrófavédelmi projektet Hajdú-Bihar megyével közösen valósították meg évekkel ezelőtt – tudtuk meg Pásztor Sándor Bihar megyei tanácselnöktől. Már kezdetektől fogva 90 százalék fölötti lefedettséget tudtak elérni. A szisztéma által
a falvak elöljáróit, az egészségügyi ellátó- központokat és a készenléti egységeket tudják azonnal mozgósítani, a helymeghatározás pedig fordítva is működik, azaz ha valakitől segélykérés érkezik, egyből be tudják mérni a koordinátáit, vagyis, hogy pontosan hol tartózkodik.
A mobiltelefonos lefedettség nem működik ennyire jól a megyében, például a hegytetőkön nincs térerő. A továbbiakban két hegyimentőpontot is létrehoznak, ahonnan baleset bekövetkeztekor továbbítják az adatokat az érintett hatóságoknak és intézményeknek, így gyorsabban érkezik a segítség.
Pásztor Sándor lapunknak leszögezte: a katasztrófavédelem terén minden fejlesztés hasznos és hatékony, ezért abban bíznak, hogy a kormány komolyan veszi a riasztórendszer kiépítését.
Az azonnali riasztásos technológia egyébként nem újszerű, számos országban van példa arra, hogy mobiltelefonos vagy internetes oldalakat működtető szolgáltatók központi beavatkozás vagy igénylés nélkül figyelmeztetik előfizetőiket, látogatóikat a szélsőséges időjárás közeledtére.
Magyarországon például közel egy évtizede, 2008 óta működik a Viharjelzés webszolgáltatás,
amelyet ingyen le lehet tölteni Android és iOS operációs rendszerre. Romániában eközben nemcsak az elszigeteltebb településeken jelent gondot a térerő hiánya, sok helyen ugyanis a főútvonalak mentén, hosszú autópálya-szakaszokon sincs lefedettség.