Akut munkaerőhiánnyal küzd a létesítménygazdálkodási ipar – magyar–román fórum Kolozsváron

Akut munkaerőhiány jellemzi a létesítménygazdálkodási ipart Romániában, de Magyarországon, sőt, egész Közép-Európában ezzel a gonddal küszködik a teljes ágazat – hangzott el a kolozsvári magyar–román létesítménygazdálkodási üzletember-találkozón és fórumon.

A rendezvény célja az volt, hogy együttműködések, üzleti kapcsolatok alakuljanak ki a magyarországi és romániai létesítménygazdálkodó vállalatok és az őket képviselő üzletemberek között, ugyanis úgy látják, akadnak kiaknázatlan lehetőségek az ágazatban – magyarázta a Krónika kérdésére Vass Attila, az MNKH Kolozsvári Regionális Iroda vezetője.

Az iparágról egyébként azt érdemes tudni, hogy a létesítménygazdálkodás fogalma is nagy változáson ment át, jelenleg egy meglehetősen bonyolult szolgáltatási rendszert jelent.

A klasszikus takarítási szolgáltatások mellett ugyanis ma már idetartoznak a különböző örző-védő rendszerek, a vállalatok informatikai hálózatának, valamint gépparkjaiknak a karbantartása.

Sőt ezek a cégek, ha kell, kertészkednek is, azaz a kerteket is karbantartják. Mint az eseményen kiderült, a nagyipari cégek ma már  külső cégekkel végeztetik el ezeket a karbantartási munkálatokat, mert így magasabb színvonalú szolgáltatáshoz jutnak: egyrészt tisztábbak lesznek az irodák, csarnokok, gépparkok, másrészt költséghatékonyabb megoldás is a számukra.

„Tehát nemcsak takarítanak, hanem bizony informatikusokat is foglalkoztatnak ezek a vállalatok, sok esetben egyetemi képzettségre van szüksége a munkavállalónak, a bukaresti műszaki egyetemen az iparágat kiszolgáló szak is indul” – avatott be a létesítménygazdálkodás alapjaiba Vass Attila. 

Kérdésünkre elmondta:

az iparág legnagyobb gondját a munkaerőhiány jelenti.

A konferencián erről egyébként Papp György, a Medline Kft. vezérigazgatója értekezett. Kifejtette: olyan súlyossá vált a munkaerőhiány, hogy komolyan veszélyezteti a cégek fejlődését, nemcsak a kis- és közepes vállalkozásokét, hanem a nagy multinacionális cégekét is. Mint részletezte:

aki egyszer elment Romániából, az többé nem jön vissza, korábban volt ugyan belső migráció Moldvából Erdélybe és a Bánságba, de az ebben rejlő erőforrásokat is mára már teljesen kiaknázták.

A szír és török bevándorlók pedig elkerülik Romániát. Megjegyezte: arról lehet vitatkozni, hogy akkor ez most jó, vagy rossz.

A cégvezető ugyanakkor elmondta: augusztusban a román kormány három olyan törvénymódosítást is jóváhagyott, amely hátrányosan érinti az ágazat képviselőit. Az egyik ilyen intézkedés, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak bérét is a teljes minimálbér összegének megfelelően adózzák meg.

Az olyan cégeknél ugyanis, ahol 300-400 embert foglalkoztatnak részmunkaidőben, ez akkora adóterhet jelent, amit már nem tudnak átvállalni.

Ezenkívül azzal is meg kell küzdeniük, hogy tele van a piac feketén, az adózást elkerülve működő cégekkel, akik lenyomják az árakat. Papp György szerint ugyanakkor a közbeszerzésekkel is gond van, mert továbbra is a legolcsóbb ajánlatokat fogadják el. Mint hangsúlyozta, az a baj, hogy az alacsony ár a szolgáltatás minőségére megy, ugyanis az állam úgy kalkulál, hogy az ágazatban dolgozó vállalatok minimálbéren foglalkoztatják az alkalmazottat, ezt azonban a cégek – a munkaerőhiány miatt – nem tudják vállalni.