Csak a bizonytalanság biztos: nem szólhat bele a kormány a magáncégek bérpolitikájába
Zavart okoz a munkáltatók körében, hogy a Tudose-kabinet átruházná a tb-járulék kifizetését a munkavállalóra, és nagy az intézkedést övező bizonytalanság. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint a kormány nem szólhat bele a magáncégek bérpolitikájába.
Egy dolog biztos, éspedig az, hogy semmi sem biztos – vonhatjuk le a következtetést a társadalombiztosítási hozzájárulás kifizetésének az alkalmazottra történő átruházása ügyében. Ugyan a vállalkozók már javában készítenék elő a jövő évi terveiket, jelen pillanatban teljesen tehetetlenek, hiszen a kormány által több ízben meglebegtetett, nagyrészt a Tudose-kabinet programjában is szereplő intézkedések kapcsán teljes a bizonytalanság.
Hosszú ideje foglalkoztatja a közbeszédet a kormány terve, hogy 2018. január elsejétől ne a munkáltató, hanem a munkavállaló fizesse be a tb-járulékot az államkasszába.
Az alkalmazottak attól tartanak, hogy emiatt csökkenni fog az az összeg, amit hazavisznek, a vállalkozók pedig aggódnak amiatt, hogy nekik jelent majd többletterhet az intézkedés.
{K1}
Ionuț Mișa pénzügyminiszter közben pedig bejelentette, a kormány olyan előíráson dolgozik, amely egy időre a jelenlegi szinten fagyasztaná be a bruttó béreket, így véve elejét annak, hogy a jelenleginél kevesebbet kapjanak kézhez az alkalmazottak. És ez a bejelentés csak tovább fokozta az amúgy sem kis felfordulást, a vállalkozók ugyanis rögtön leszögezték, hogy
a kormány nem szólhat bele a magáncégek bérpolitikájába, ha meghozza a bejelentett intézkedést, tulajdonképpen megszegi Románia alkotmányát.
Cristian Pârvan, a Romániai Üzletemberek Egyesületének (AOAR) főtitkára pedig felháborodottan nyilatkozott a gyanúsítgatások nyomán, leszögezve, a munkáltató – törvényi szabályozással vagy anélkül – meg fogja adni a fizetést a hozzáértő alkalmazottnak, hiszen, „mint mindenki tudja, munkaerőhiány van, senki nem engedi meg magának, hogy ilyesmivel játszadozzék”.
„De azoknak, akik kevésbé rátermettek akkor sem fog nőni a fizetésük, ha Mişa úr, a miniszterelnök vagy éppen az egész parlament azt mondja” – fogalmazott Cristian Pârvan.
Nem kizárt, hogy a társadalombiztosítási járulékok átruházása a munkavállalóra hatékony megoldás lesz, viszont még nincs egyetlen hivatalos dokumentum, tervezet, amiről véleményt lehet nyilvánítani, a kormány részéről eddig csak nyilatkozatok szintjén fogalmazódott meg a szándék – illusztrálták a teljes bizonytalanságot a Krónika által megszólaltatott szakértők is.
Erdei Dolóczki István szatmári képviselő, az alsóház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának RMDSZ-es tagja a Krónikának kifejtette, erről nem tárgyalt velük a kormány, bár az együttműködési megállapodásban benne van, hogy csak azokat a tervezeteket támogatják, amelyekről előzőleg konzultálnak velük a kormánypártok.
„Erről sajnos gyakran megfeledkeznek, és már csak a parlamentben találkozunk a törvénytervezetekkel, akkor ott kezdődik a vita. A lényeg, hogy akár jó is lehet a megoldás.
Az RMDSZ álláspontja általában az, akár a hippokratészi elvek esetében: ha jót nem tudnak tenni, ne ártsanak”
– szögezte le a politikus. Erdei Dolóczki rámutatott, a társadalombiztosítási járulék valójában személyes probléma, logikus, hogy a munkavállalót terhelje, a szocializmusban volt, hogy teljes mértékben az állam fizette, majd a „féldemokráciában” megosztották a munkaadó és a munkavállaló között.
Meglátása szerint az átruházást úgy kell megoldani, hogy az a nettó fizetésen ne érződjék.
Ő maga különben úgy véli, a döntés mögött egy Damboviţa-parti logika is meghúzódik, az intézkedéssel szigorítani próbálják a behajtást: jelenleg, ha a munkaadó nem fizeti be a különböző járulékokat, kihágásnak számít, viszont ha módosítanak, és a teljes összeget a munkavállalótól tartják vissza, és mégsem fizeti be az államkasszába, az már lopás, tehát bűncselekmény.
A képviselő szerint ezzel akár elejét lehetne venni azoknak a szerencsétlen helyzeteknek, hogy az alkalmazott nyugdíjazásakor azzal szembesül, hogy nem fizették be utána a különböző járulékokat.
Fontos lenne, hogy a módosítás esetén a nettó jövedelmek ne csökkenjenek, ám a magánszférában ezt nem tudja leszabályozni az állam, a minimálbért megszabhatja, ám nem szólhat bele a versenyszféra bérpolitikájába.
A jövedelmi adó 16 százalékról 10 százalékra való csökkentéséről kifejtette, ha megszűnik az egységes adókulcs, az megnehezíti az adó kezelését.
Az RMDSZ különben támogatja a progresszív adózás bevezetését, de csak a regresszív formáját, tehát semmilyen növelést nem tartanak elképzelhetőnek, csak ha a jelenlegi 16 százalékot bizonyos esetekben 2–5 százalékponttal csökkentik. A politikus ugyanakkor hangsúlyozta, amíg nem készül hivatalos tervezet, addig nehéz állást foglalni ebben a kérdésben.
Hasonlóképpen az átláthatóságot hiányolja Édler András, a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A Krónikának elmondta,
a vállalkozók csak kapkodják a fejüket a különböző nyilatkozatok hallatán, hatalmas a bizonytalanság, nincs semmilyen hivatalos dokumentum, így viszont nehéz tervezni.
„Az alkalmazottakat valójában a nettó fizetés érdekli, az hogy mennyit kapnak kézbe, mekkora az az összeg, amit elkölthetnek, a többi már csak technikai kérdés. Elvileg a nettó bér nem csökkenhet csak azért, mert a kormány módosít egy törvényt, ám nem kötelezhetik az alkalmazót arra, hogy növelje a bruttó fizetést, hogy a nettó változatlan maradjon.
– részletezte a kamara elnöke. Édler András ugyanakkor úgy véli, a szociáldemokrata pártnak jó húzása volt az adótörvénykönyv-módosítás, ám azóta sok a bizonytalankodás, ami nem tesz jót a gazdaságnak.
– szögezte le a közgazdász. Szerinte a potenciális külföldi befektetőket is elriasztja a bizonytalanság, a hazai vállalkozókat pedig olyan helyzetbe hozza, hogy nem tudnak tervezni, hiszen még nem egyértelmű, hogy mi lesz a megosztott áfafizetéssel, a bérekkel és a társadalombiztosítási járulékokkal.