Autonómia-szakértő: a románsággal is meg kell értetni az önrendelkezés előnyeit
A harc, bár békésnek indult, olykor emberáldozatokat is követelt – fogalmazott a több marosszéki településen is előadást tartó Hévizi Józsa. A történész akkor lenne nyert ügy, ha a románságot is meggyőznék a szubszidiaritás érvényesítésének fontosságáról.
Az autonómia iránti igény kinyilatkoztatásán túl a kis lépések összehangolt politikáját tartja fontosabbnak a cél elérése érdekében Bácsfainé dr. Hévizi Józsa, az európai önrendelkezési formák szakértője.
A magyarországi történész a napokban több marosszéki településen mutatta be az Unióban meghonosodott különböző autonómiatípusokat, és beszélt azok eléréséhez vezető folyamatokról. Mint mondta,
egyik sem valósult meg egyik napról a másikra, hosszú és rögös út vezetett mindenikhez.
„A harc, bár békésnek indult, olykor emberáldozatokat is követelt” – utalt az Erdélyi Szövetség elnevezésű magyarországi szervezet elnöke főként az írek és a baszkok, illetve a dél-tiroli osztrákok által elkövetett robbantásokra.
„Nehogy azt higgyék, hogy a ma mintaként emlegetett Aland-szigeteken élő finnországi svédeknek egyből sikerült elérniük a céljukat. Most viszont hallani sem akarnak arról, hogy esetleg kiváljanak Finnországból. Az első világháború befejezésével és Dél-Tirol elcsatolásával egy időben kezdődött az osztrákok harca, amelyet csak hosszú évtizedek után koronázott siker. Hasonlóan sokat küzdöttek a katalánok is.
A korzikaiaknak is rendkívül nehéz dolguk volt a franciák ellenállásával szemben. A skót nemzetnek száz évébe telt, míg lépésről lépésre lebontotta a brit központi hatalmat.
Ezt kellene tennie az erdélyi magyarságnak is” – vélekedett Hévizi Józsa.
A történész szerint az erdélyi magyaroknak akkor lenne nyert ügyük, ha a románsággal is sikerülne megértetniük, hogy a központi hatalom lebontása, a szubszidiaritás elvének érvényesítése, a döntéshozatal és az anyagi források helyben tartása mindannyiuk érdeke.
A szakember ugyanakkor a Romániában még mindig létező prefektúrák ellen is szót emelt. Mint mondta, ezek modern kori intendatúrák, amelyek a centralizációt képviselik a decentralizációban.
Az önrendelkezés-ellenes román politikáról szólva a történész kifejtette:
a jelenlegi hatalom ugyanazt az utat próbálja járni, amit más nemzetállamok is bejártak évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt.
A folyamatosan felmerülő regionalizációs tervről úgy vélekedett, abban sincs semmi új, hisz már az ókori görögök is tudták, hogy a hatalom megszerzéséhez olykor-olykor át kell rajzolni a választási kerületek határait.
A szakember a gazdasági megerősödés elengedhetetlenségéről is beszélt.
Most már felmérte, milyen fontos a határon túl lévő közösségek gazdasági megerősítése” – hangsúlyozta.
Az előadássorozat felvezetőjében Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) országos alelnöke orvosként az egyén és a közösség közt vont párhuzamot. Mint mondta, az egészséges ember önellátó és autonóm. Ha megbetegszik, az orvosi társadalom igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy ismét visszanyerje autonómiáját.